Mit mondjak erről a lányomnak?

Felnőtt lányommal pokoli időszakon vagyunk túl, sajnos daganatos betegség után lábadozik éppen.

Az apjával még kiskamasz korában elváltunk, azóta is nagyon rossz vele a kapcsolatunk, sem a lányom is nagyon ritkán beszél vele, nem jönnek ki túl jól. Amikor a lányom beteg lett az apja azt írta ne számítsunk tőle pénzre mert már eleget fizetett . Az élettársa pedig azt írta hogy így veszi el tőlünk az isten azt a pénzt amivel lehúztam őket. A lányom párja a betegsége kezdetén elhagyta őt. Ekkor nevetős fejeket kaptam tőle,a lányom apja pedig azt írta, hogy kíváncsi mit csinálok most hogy ugrott a pénzforrás. Nem mutattak semmi sajnálatot vagy együttérzést.

Ezekről természetesen nem beszétem a lányomnak. Kérdezte hogy érdeklődött-e róla az apja. Azt mondtam neki, hogy egyszer kérdezte hogy van(ez amúgy nem igaz). Most mondta, hogy beszélne az apjával. Mondtam hogy szerintem nem kéne. Tudja persze hogy sosem volt mintaapa, de erről mit mondjak neki? Szerintem ha beszélne vele,akkor is megbántanák. Hogy lenne neki a legjobb?