Más is van ebben a helyzetben?
Otthonlakom, mert munkanélküli vagyok.
Nagyon szerencsétlen, minden olyan nehézkesen megy, de kreatív vagyok minden téren. Sokat olvasom, művelődök. Humanistának tartom magam.
Szóval munkanélküli vagyok, a kovid is betett a munkakeresésnek, állásinterjúkon is csak megaláztak lenéztek. Szeretnék dolgozni, gyárban is ellenék, de attól tartok hoyg ott is kinéznének hogy úgy mondjam. Az 55 éves anyukám fejemhez vágja állandóan bezzeg az ő korában... én meg mondom neki, hoyg azóta teljesen megváltozott a világ. Manapság nehéz elkezdeni az életet, ha szegyén családba születik az ember. Régen nyitott volt sokat beszélgettünk, de mostanában sokat veszekszünk, magam is érzékelem hoyg teher vagyok már így 25 évesen. Lelkileg kifáradtam, kiégtem a nők, a munkakeresés terén. Egyre sötétebben látom a jövőm de küzdeni alig van erőm. Felkelni minden nap rémálom, tényleg nehezemre esik.
Viszont szeretek filozofálni, elgondolkodni a világ dolgairól. A legegyszerűbb munkát is azért vállalnám el hoyg mimnél jobban kivonjam magam ebből az egész életnek nevezett rabszolgatartásból. Ki tudjam fizeti a számlákat, a tbt. Meglátásom szerint úgyis erre lett ítélve a magyar társadalom szegényebb része. (rabszolga-törvény)
Más is jár hasonló cipőben? Vagy volt iylen élethelyzetben?
"Szeretnék dolgozni, gyárban is ellenék, de attól tartok hoyg ott is kinéznének hogy úgy mondjam"
Miért? Mert sokat olvasol, és művelődsz? bocs nem igazán jön le a szövegből.
"ha szegyén családba születik az ember"
Ezt kifejtenéd bővebben?
"Meglátásom szerint úgyis erre lett ítélve a magyar társadalom szegényebb része."
Próbáld kicsit pozitívabban látni a világot, még ha nehéz is. Segít. Sokat.
Milyen iskolát végeztél?
Kutatói munkához többnyire az kell, hogy egyetemet végezz, és értelemszerűen ahhoz kapcsolódó szakhoz tudsz kutatni, amit elvégeztél (van filozófia szak is). Persze lehet van más módja is, én erről tudok.
Diákmunkán is kinéztek mikor még tanuló voltam.
Sajnos nekem ez a tapasztalatom.
Középosztály alja vagyunk egy fokkal a proli előtt.
Már semmilyent! De szeretek egy-egy témát kinézni, utána kutatni és ebből itthon írogatok magamnak mini tanulmányokat! - nekem ez a hobbim.
"Diákmunkán is kinéztek mikor még tanuló voltam.
Sajnos nekem ez a tapasztalatom."
Nekem se túl barátságos a fejem, de nincs ezzel gond, eljársz dolgozni, ismerkedsz emberekkel, keresel pénzt, aztán haladsz valamerre az életben.
"Középosztály alja vagyunk egy fokkal a proli előtt."
Az még nem olyan vészes, még javítható onnan a helyzet, igaz nehezen, de sajnos sokak rögös az út.
"Már semmilyent!"
Na de, mégis mit végeztél? Nincs semmi szégyen abba hogy meddig sikerült jutni. Nem csak az egyetem az egyetlen ami felvállalható úgymond.
Mikről írsz tanulmányokat? Akár ezzel is el lehet indulni valamerre.
Szerintem nagyon belemerültél az önsajnálatba. Ha már eltartanak és szeretsz gondolkodni akkor legalább végeztél valami egyetemet?
Nagyon sokan jönnek mélyről, én a kommunizmusban nőttem föl, azt a szegénységet ami akkor normális volt, ma már kevesen ismerik, mégis kinőtt több generáció, mára viszonylag normális egzisztenciával.
Menj el gyárba dolgozni vagy menj takarítani. Szedd össze magad lépésről lépésre. Szoktasd magad a munkához. Valszeg már csak azért se vesznek föl mert látják rajtad hogy lusta vagy. Ha más nem suvickold ki otthon a lakást minden nap addig is amíg össze nem jön a takarítói állás, legalább belejössz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!