Nem bírom elviselni a párom gyerekét!? Mit tehetnék?
Röviden annyi, hogy még mielõtt összejöttünk, azt mondta alig tartja a kapcsolatot a gyerekével, mert a volt nõje nem hagyta évekig, hogy lássa és ezért elhidegült tõle. Évi pár alkalommal hozta el. Nekem ez teljesen rendben volt, mert nem vagyok oda a gyerekekért. Tudom nem szép ezt mondani, de nem mindenki van oda értük. Sose voltam és ezt õ is tudta. Sajátot szeretnék idõvel mert az más. Az is rátesz, hogy zavar hogy más nõtõl van. A gyerek meg egyáltalán nem hasonlít az apjára, és olyan, mintha az exe arcát nézném amikor ránézek. A lényeg, hogy mostanában egyre többet jön a gyerek, minden héten és már ha csak meghallom, hogy jön már gyomorgörcsöm lesz, ideges és ingerült leszek.. Nem vagyok vele bunkó soha, de már annyira zavar...Nem tudok tervezni semmit, mert jön. Valentin napozni se tudtunk kettesben... Félek, hogy ez csak rosszabb lesz amint nagyobb lesz, vagy ha lesz saját gyerekünk. Lassan lesz az esküvõnk és kicsit félek milyen hatással lesz a gyereke a kapcsolatunkra a késõbiekben.. Az ex folyamat uszítja ellenünk. A párommal már beszéltem errõl, de alig mondott valamit. Anyós meg erõlteti, hogy hozza el a gyereket mert apa kell neki.
Tudom el fogtok ítélni, meg mondani fogjátok, hogy tudtam van gyereke mielõtt összejöttünk stb... de nem errõl volt szó az elején.. Nem akarom más gyerekét.. A párommal nagyon jól kijövünk, azzal nincs baj. Mit csináljak, hogy jobb legyen? 29/L
42-nek: Ne vedd fel az itteni sértegetők okoskodásait.
Munkatársnőm volt így (sok mindent elmesélt). Elvált férfivel jött össze, 8 éves volt a fia (munkatársnőm is elvált volt, neki 11 éves lánya volt akkor). Megházasodtak, a lány velük élt, a pasi pedig a fiát elhozta minden 2. hétvégére hozzájuk. Munkatársnőm azt mondta, hogy valami borzasztóak voltak azok a hétvégék. Pedig az ő 11 éves lánya is szeretettel, előzékenyen állt a kissráchoz, bevonta a dolgokba, játszott vele. Munkatársnőm pedig tényleg egy tündér, nagyvonalú, barátságos, istenien főz, próbált közös programokat is szervezni. De a férjének a kisfia borzalmasan viselkedett, egyszerűen minden normát felrúgva, nem akarom részletezni. Mondta a nő, hogy egy felnőtt által (anyja által) telebeszélt fejű, ellenséges kis szörnyeget szabadult rájuk minden 2. hét végén. Küzdött a pasi is, hogy magukhoz vehessék, de persze az anyja hallani sem akart róla (bíróságon ő volt a hős anya, a bíró is a tenyeréből evett.)
Aztán megbeszélte a munkatársnőm és a férje, hogy ennyi, ő nem hozza többet hozzájuk (eleve már a gyerek elhozás is olyan volt, mint egy erőszak). Minden harmonikus lehetett volna, az ő kislányával nagyon jól kijött - mai napig kijön - a férj. Aztán lett egy közös fiúgyerek is (már azóta végzett orvos). És lőn, amikor az apa 50. születésnapja volt, nagy meglepetés bulit tartottak, akkor munkatársnőm akkor már 26 éves lánya felkereste a mostohaapja fiát, hogy szeretettel látják az apja meglepetés buliján. És akkor beállított egy tök normális, illemtudó, mondhatni félénk 23 éves fiatalember. Munkatársnőm is, lánya is, apuka is, új, még nem látott tesó is kedvesen fogadták.
Azóta jó a viszony, apuka fizeti neki az egyetemét, összejárkál az apja új családjával. Anyja már nem tud rá hatni, mindenki boldog, oszt ennyi.
Most EZÉRT ne alapított volna új családot a pasi?
Szóval én is azt mondom, van egy határ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!