Szeretnék gyereket, de nem bírom elviselni őket?

De ha nem bírod őket elviselni, akkor miért szeretnél? :s Vagy honnan tudod, hogy szeretnél?

Mindenesetre, nagy valószínűséggel a sajátoddal nem lesz ilyen probléma. Bár ez sem garantálható. Az egyik rokonom teljesen összeomlott a saját (egyébként teljesen normális, cuki, aranyos, egészséges és gyönyörű) gyerekeitől, mert sajnos szülés után derült ki, hogy teljes mértékben alkalmatlan a gyereknevelésre. Most elváltak, és egy percig nem volt kérdés, hogy a gyerekek az apához kerültek. Még a láthatási jogával sem igazán él az anya... Szóval van ilyen is.

Szerintem nem igazán lehet jól válaszolni a kérdésedre, hiszen azért az anyai ösztön mindenkiből előjön, ezért így vagy úgy, mindenki szereti a gyerekét! Ismerek olyat akinek úgy lett gyereke, hogy nem szerette őket általában. A család tele volt babákkal előtte, feléjük se nézett, aztán a sajátját fogta életében először a kezébe.

Szerette, nem mondom, hogy nem. De nem nevelte jól, nem érdekelte mi van vele, rossz anyja volt, bele is betegedett, már nem ő neveli sajnos.

Szerintem őszintén el kéne gondolkoznod, hogy biztosan szeretnél gyereket? És ha igen, akkor miért? Nem kell mindenkinek született ősanyának lenni! Rendben van, ha nem szeretnéd, hogy ez legyen életed beteljesülése. Az is rendben van, ha idegesítenek a gyerekek, hiszen idegesítőek is :) Kérdés, hogy ezt mennyire érzed? Mennyire erős benned? Rokon gyerekekkel hogy állsz? Idegenek gyereke mindenkinek a legidegesítőbb, rokoni kötelék már javít a helyzeten.