Mennyire elterjedt felétek, hogy a szülő kocsit vesz a gyereknek? Miért ítélik azokat el?
Régebben feltettem egy kérdést, hogy letettem a jogsit, és anyum nem engedte akkor, hogy egy barátnőmet elvigyem kávézni(sőt inkább az volt az oka, hogy tapasztalatlan vagyok, és így nem adja kölcsön az autót). Ez egy hatalmas vitát robbantott ki a kommentszekcióban, és rendesen lehordtak engem, hogy majd akkor legyek kiakadva, mikor saját autóm lesz, meg mit képzelek, hogy a barátaimat hordozgatom vele... és egyszerűen nem értettem ezt a felháborodást mások részéről.
Olyan környezetben élek, hogy akinek folyamatban van a jogsija, már a szülő előre megveszi az autót, vagy nem sokkal a letétel után vesznek neki. És nem csak hogy a szülő veszi, hanem állja az összes szervíz költséget, üzemanyagot, a gyerek pedig egy percet sem dolgozott érte. Nekem nincs saját autóm, viszont a baràtaim hordozgattak ide-oda, és mivel nekem meg volt a jogsim, és vègülis lett volna szabad kocsi, ezért akartam én is néha kocsival menni, de itt a gyakorin én lettem kb a világ legszarabb embere, hogy rosszul esett, hogy anyukàm nem adta ide az autót egy délutánra. Nem értem miért nézik le annyira azt az embert, aki csak kölcsön akarta kérni kis időre?
válasza:
válasza:Most én is olyan helyzetben vagyok, hogy szüleim egyik autóját megkaphatom, vagyis én ajánlottam fel, hogy fizetek érte, az enyém már sajnos egy ratyi, "idegen* autót meg nem merek már venni, félek, hogy megint bájos kocsit fogok ki.
Nekik pont egy kevésbé használt darab, sokszor vezettem és vezetem is, fiatalabb is viszonylag.
De ingyen nem fogadnám el.
válasza:Gondolom gazdagok vagytok vagy Budán a II./Xii. laktok arrafelé divat ez a fajta életvitel.
Én vásárolnék autót, mert magam ks utálom a tömegközlekedést ha a gyerek is olyan és nem Forma - 1 pályának gondolja a belvárosi közlekedést.
Nekem nem vásároltak, mivel nem tudtak vásárolni. Nagyon de nagyon sokaknak nem is tudnak és van aki magának se tud. A legrosszabb amikor láttom a tömegközlekedésen hogy babakocsikkal szenvednek, mert nem tehetik meg azt hogy anyuka kap egy autót.
Ez pénzkérdés igazából
Köszi a válaszokat! Idáig a gyakorin nagyjából olyan emberekkel találkoztam ilyen témával kapcsolatosan, akik mind önerőből értek el valamit, és pont, hogy ők nézik le azokat, akiket pedig a szüleik kisegítenek. Nem lakok gazdag környezetben, se fővárosban, hanem egy mezővárosban. Itt a földműves, autószerelő gyereke automatikusan kap pár milliós kocsit, a maradék gyerek pedig nagyjából fél millió értékben.
Egyetlen egy barátom van, igaz külföldi, aki magának vett egy autót, de ő sajnos otthon is anyukáját tartja el, úgy hogy ő korán el is kezdett dolgozni, mert nem várhatta el a szegény környezetből.
Vegyes érzéseim vannak az autóval kapcsolatban, egyrészt nagyon félek a vezetéstől pont a tapasztalat hiány miatt. De rengeteget buszozok, és azért nem mindig kényelmes a tömegközlekedés. Barátaimmal mikor találkozok, vagy bevásárolok, akkor rengetegszer probléma, hogy én függök a busztól, mivel meghatározott időben indul, kocsival meg akármikor eljutok akárhova, háztól-házig, és nem vagyok lekorlátozva, hogy na most várnom kell a buszra 20 percet. Szóval azért nèha jól jönne, de jelenleg mi sem vagyunk olyan állapotban, hogy a szüleim tudjanak ilyesmivel kisegíteni.
válasza:Én sose értettem azt, amikor a szülő adni szeretne valamit a gyerekének és ő azt mondja, hogy nem ő nem kéri, inkább pl. kocsira költi a pénzét, ahelyett h anyagilag előre lépne.De szülőtől nekem nem kell semmi, mert... fac tudja mé'.
Van olyan szülő, akitől tényleg egy lyukas garast sem szabad elfogani, ez igaz.
De normális esetben igenis jól teszi a gyerek ha hálásan elfogadja a segítséget.
Nekünk ezért van pénzünk a takarékban, össze tudtunk gyűjteni egy autóra (másfél év alatt, úgy h közben jutott mindenre is) és abszolút kilátásban van, hogy a közeljövőben (5 éven belül) saját lakásba tudjunk költözni, mert nem játszottuk a nagy öntudatos felnőttet (és persze a szülők megtehették, hogy segítsenek minket, mert ha megterhelő lenne nekik h támogassanak, az persze más, akkor mi se fogadnánk el)
Summa summarum ha a gyerek nem azért fogadja el a segítséget, hogy koktélokra, legújabb Iphone-ra meg lekotlott BMW-re költhesse a megmaradt pénzét, hanem arra, hogy megteremtse az anyagi biztonságát és előrejutását, akkor nem szégyen, ha elfogadja a segítséget, sőt, okos dolog.
válasza:De nem értem, kérdező, hogy ha egyébként eltartanak a szüleid, finanszírozták a megélhetésed, bérleted, szórakozásod, akkor neked miért megterhelő egyetem mellett elmenni dolgozni és ősszegyűjteni pár száz ezret egy kocsira, aztán mellette annyit melózni, hogy fizesd a tankolást, szervizt, biztosítást?
Ha ez neked derogál, mit mondjanak a szüleid, akik egy családot tartanak fenn? Miért a sült galambra vársz? Lehet, hogy lakásönerőre gyűjtenek neked, azt a pénzt kár elpazarolni kocsira.
De arra sem válaszoltak, hogy ahol 2-3 gyerek van, ott mi legyen, mindenki kapjon kocsit? Nem luxus ez egy kicsit még gazdagéknál is?
válasza: válasza:#16
Szerintem minden család maga dönti el, hogy mit vesznek a gyereknek. (Ez persze függ az anyagi helyzettől is, de ha megengedhetik maguknak akkor szerintem ezzel semmi probléma nincs)
Sokkal hasznosabb ha ennyivel tudják támogatni a gyereket az életben, és ezek az autók átlagosan nem a szalagból legördült 20 milliós Audik, hanem mondjuk 2-3-400ezer forintos járművek.
Nem értem ezt a “ha az én tehenem megdöglött, dögöljön a tiéd is.” szemléletet. Aki megteheti az tegye...
válasza:Felénk elég elterjedt. A környezetemben - osztálytársak, évfolyamtársak, barátok stb. - a többség az első adandó alkalommal elkezdte a jogsit és utána a legtöbben kaptak is autót a szüleiktől. Emlékszem, hogy már a gimi utolsó évében is csomóan jártak kocsival a suliba és mindenfele, engem is fuvaroztak párszor. Most is szoktam látni (utakon vagy a közösségi médiában), hogy sokan vezetnek vagy kapnak is saját autót. Tényleg inkább az a ritka, aki nem kap és mi sem valami gazdag negyedben lakunk, hanem vidéken. Mondjuk az is igaz, hogy nem megoldott a tömegközlekedés és finoman szólva sem hátrány, ha az embernek van autója.
Én is gimiben rögtön megcsináltam a jogsit, de inkább csak azért mert a szüleim szerették volna. Nekem nem volt szükségem arra, hogy vezessek és igazából nem is érdekelt, nem is vonzott stb. Emiatt mikor felmerült a kérdés, hogy most mi legyen, vegyenek-e nekem autót (mert nekem is vettek volna), akkor úgy döntöttünk, hogy nem. Bármikor használhatom a szüleim autóit, de sajátot nem kaptam. A jogsi megszerzése óta (4 éve) egyáltalán nem is vezettem (vagy max 1-2 alkalommal), tehát jó döntés volt, nem használtam volna ki és nem volt szükségem saját autóra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!