Mit tehetnék anyámmal?

Biztos rossz lehet, de azért 26 évesen már kellene annyi önállóságodnak lennie, hogy legalább felmérd, mennyire beteges ez az egész. Nem játék az epilepszia, de nem is vagy anyádhoz kötve miatta. Nőj fel, állj a sarkadra, mert más nem fogja megtenni helyetted. Aztán majd amikor komoly dolgokat akarsz az élettől, nem fogod érteni, miért nem működik semmi - anyád árnyékában pedig nem fog, ez biztos.

Egyébként ez a hiszti anyádtól, hogy majd ő idegileg kikészül miatta, ez csak akkor fenyegetés, ha annak veszed. Meg kell mondani, hogy "nem, anya, nem fogsz", aztán elengedni a többit a füled mellett. Sokkal jobb lesz az önértékelésed is, ha szembe mész anyáddal, és bebizonyítod neki, hogy képes vagy minderre. Mert nekem az jön át abból, hogy 26 évesen még itt tartasz, hogy nem igazán hiszel magadban, pedig nem ártana!

Lelki terror, érzelmi zsarolás, stb. stb. - mindent leírtak már előttem.

Ne foglalkozz vele, menj a saját utadon. Majd megszokja, hogy nem vagy már a pici lánya.

Van olyan ismerősöm - férfi - aki négygyerekes családapa, epilepsziásként. Neki is "csak" kihagyásai vannak - emiatt nem vezethet autót. De ezek mellett igazgatóhelyettes, és 100%-ban jól végzi a munkáját.

Magahoz akar lancolni. Az, hogy o teged mennyire felt es szeret, az is valoszinuleg egy mentseg a rossz viselkedesere. Kontroll, mergezes...

26 evesen epilepszia ide vagy oda, menjel el dolgozni es ne fuggj tole.

És ha ő nem lesz, te hogyan fogsz megélni? Vagy szerinte dolgoznod sem szabad?

Orvosod mit mond? Nem beszélt anyukád vele a "jövődről" hogy hogyan élhetsz teljes életet?

Beszélj anyukáddal, vállalj munkát és ne engedj a zsarolásnak. Ő is nyugodtabban öregedhet ha tudja hogy a te jövőd sínen van, nem?

Magyarázd el neki, hogy ezzel a betegséggel abszolút teljes életet lehet élni. Anyám epilepsziás kb. 14 éves kora óta. Ő 16 évesen otthagyta a gimit és elment dolgozni - vendéglátóba. Meló mellett végezte el a szakiskolát, felszolgálóként dolgozott egészen addig, míg a húgommal terhes nem lett.

Később leszázalékolták, de nyugdíj mellett is dolgozott még jó ideig, csak már nem felszolgálóként, hanem szerzett egy másik szakmát és irodában dolgozott.

26 évesen már régen anya volt, 28 évesen kétszeresen is az lett. Unokáira is vigyázott, nyaralni vitték őket nevelőapámmal. Idén lesz 73 éves, még egész jól elvan, de a voltak egyéb betegségei is, és a korral azok sem javultak.

Nagyrohamai mindig is voltak (most egy ideje már szerencsére nem volt), meg kettő között a "bambulások". Mégis felnevelt 2 gyereket és keményen dolgozott is, amikor olyan kor volt, mint te most. Pedig sokáig éltünk együtt nagyszüleimmel (az ő szüleivel), de ettől ő még önálló ember volt.

Nyilván nem vagy gondnokság alatt, ebben az esetben pedig nem igazán van joga megszabni, hogy te dolgozhatsz-e vagy sem.