Hány éves korig számít még "normálisnak" ha valaki a szüleivel él még? (Vagy ez nem ilyen egyszerű?)

nem

Elég sok tényező befolyásolhatja, de ha nagyon általánosítanom kéne, én max 30 éves kort mondanék.

Ha szar a kapcsolat köztetek, mielőbb ajánlatos elköltözni. Ha korrekt, partnerként viselkedő szüleid vannak, akik nem nyomnak el, nem tesznek tönkre testileg és lelkileg, akkor szerintem (bár ma nem divat) szinte bármeddig lehet együttélni velük/mellettük, amig szükséges.Az a baj, hogy manapság alig van normális , humánus, értelmes szülő, akivel ezt meg lehetne oldani.

Nem életkorfüggő. Addig normális, amíg egyik személyt se zavarja a dolog azok közül, akik együtt élnek. Másnak meg semmi köze hozzá.

Azért ez sok mindentől függhet. Ha a lányom neadjisten bajba kerül anyagilag, bármikor nyitva áll neki az ajtónk. De azért igyekszem önállóságra nevelni, és ösztönözni, hogy szedje össze magát, 30 éves létére nem örülnék neki, ha motiváció nélkül heverészne és eltartatná magát ahelyett, hogy a megoldásra törekedne.

Nem életkor függő. Nagyon sok minden befolyásolja, pl van egyetem, ami 3 éves, van ami 6-7... Csak egy példa. Aztán még sokan kereset mellett sem engedheti meg magának a saját lakást.

6- azért mert együtt laknak, még nem kell rögtön arra gondolni, hogy el akarják tartatni magukat. Miért gondolja ezt a legtöbb szülő?? Csak egy lakhatási lehetőségről van szó, ha van elég hely a tetves házadban.És ha szereted a kölyködet annyira, hogy ne akard mielőbb kitúrni onnan, mert az a qrva ház a tIÉD, csakis a TIÉD. Ami még csak nem is biztos, hogy igaz, hiszen pont a gyerek miatt kaptál anno szocpolt, vagy kedvezményes hitelt, tehát nélküle lehet össze se jött volna az a ház/lakás.

33 vagyok és nemtudom annak számít-e,de apámnál élek,vagyis apám egyik házában amit megörökölt,viszont egyedül,ő pedig a másikban lakik,lenéz úgy egyszer naponta vagy 2 naponta,vagy 1 héten egyszer,a ház költségeit villany,víz azt ő állja,fűtés az nincs,ezen kívül hoz ennivalót,teának valót,dohányt.Így nagyobb igényeim nincsenek,a dohány és a upc befizetése az egyetlen luxusnak számító dolog nálam,az ennivalót beosztom,naponta 1-szer eszem,már hozzászokott a szervezetem.Azt hiszem ez annak számít,eltartásnak,én akkor szoktam vele elmenni amikor vannak gyümölcsök,leszedjük eladjuk.Így legalább nem kell gyárban melóznom,azokból már elegem volt,nem bírom ha megmondják hogy mit csináljak,a pénz pedig számomra csak sima színespapír,nem érte meg számomra hogy ezért csicskáztassanak.Ha apám meghalna,én folytatom tovább,amit eddig is,megtanított az ültetésre,a nevelésre,mikor jó már a gyümölcs,mikor nem,lehet megpróbálom még megtanulni a zöldségeket is,bár apám már azokhoz nem ért,így azt már csak könyvekből.Régen nem érdekeltek ezek a dolgok,de mivel így legalább a magam ura vagyok/leszek,azt hiszem nem lehet egy rossz szavam se.