Van itt olyan, aki késői gyerek, akit 30 után vállaltak a szülei?

Igaza van a #22-esnek!

Ém vagyok az, akit 24 évesen szült az anyja, az apja pedig 38 volt akkor. Nos, a húgom 1 évvel fiatalabb csak nálam, utána a szüleim elváltak. Anya mindenhol fiatal szülőnek számított. VISZONT az új párjával most várják az első kisbabájukat. Anyukám most 44 éves, az élettársa 50. Utóbbinak az öcsém lesz az első gyereke, anyukámnak a harmadik.

Azért szerintem én még a születendő öcsémnél sokkal jobban jártam. Sajnálom, hogy neki ez a “jajj, kisfiam, nem megyünk játszóra, mert leszakad a derekam” fog járni valószínűleg, illetve van rá esély, hogy még viszonylag fiatalon fogja végignézni anyáék testi-lelki leépülését, míg a húgommal nekünk már saját egzisztenciánk lesz. Szomorú, hogy ő nem azt a fiatal, pörgős anyukát kapja a sorstól, mint ami nekünk kijutott. Hiába lesz ugyanaz az anyja, jócskán nyomott hagyott rajta is az elmúlt 18-19 év.😕

Nem arra gondoltam, hogy 48 évesen pelenkázni kell majd anyukámat, heló!

Sajnos elég beteges volt mindig is szegény (limfóma, egyéb bélrendszeri problémák is, elhízott, stb.), a párja pedig láncdohányos. Nem temetni akarom, de azért ne vitassuk el a tényt, hogy teljesen más egy olyan anyával felnőni, aki futkározik veled a játszótéren és nem kifullad az első utcasarkon...

Azért igazán hasznos lenne megemlíteni azt is, hogy nem minden 40/50-es anyuka tartja úgy magát, mint Bíró Ica, vagy Polgár Tünde például. Nem véletlenül hiszik az elsős Noelek 48 éves anyukáját sokszor a nagymamájának...

Nem mindig érvényesül az, hogy “az 52 az új 38”!