Miért van az, hogy sok apának fontosabb egy új barátnő, mint a saját gyerek? Miért vállaltak akkor gyereket, ha nem annyira fontos nekik?

Sajnos en is sokszor kerdeztem ezt magamtol!

3 eves voltam mikor elhagyott minket, de jott meg mentunk hozza es kb elsos lehettem mikor vegleg megszakitotta a kapcsolatot velunk, most 24 eves vagyok mikor megszultem az elso lanyom irtam neki egy levelet, de semmi valasz nem jott!

Evek ota nem tok rola semmit el-e egyaltalan vagy nem!!

De mar nem ragodok rajta, mert az aposom bepotolja azt a hianyt ami volt!

Az az apa, aki válás után elhanyagolja a gyerekeit, az akkor is rossz apa lett volna, ha nem válik el az anyától. Normális esetben nem a gyerektôl válik, csak az anyától.

Ha valaki.jó apa, ott jöhet bármilyen új szerelem, akkor is foglalkozik a gyerekével, legfeljebb nem lakik vele együtt. Ismerek ilyet, szerencsére.

Nekem mondjuk egyáltalán nem volt apám... mivel meghalt.

Én "megelégedtem volna" egy hétvégi apukával is, inkább, mint egy semmilyennel. De elválni... milyen már...? 3 gyerek után...?! Inkább éltek boldogtalanul, évekig. Csalta anyut. Depressziós lett. Végül pedig megölte magát...

Elhiszem, hogy rossz elvált szülôk gyerekének lenni. De higgyétek el, van rosszabb.

4-es, most nem írtál valót.

Apámnak fontosabb volt a barátnője, mint én. Együtt éltünk, de soha nem volt rám ideje.

- naponta 10 percet nem tudott rám szánni kettesben

- a barátnője állandóan piszkált, cs.szegetett, de ő egyszer nem állt ki mellettem a hat év alatt

- a mostohafiaival sokkal többet foglalkozott, mint velem

- és most is, már a barátommal élek, de három hete csak ígérgeti, hogy átugrik (ugyanis ő kocsival kb. fél óra alatt itt van, mi meg legalább másfél órát bkv-zhatunk)

- a bátyjára nagy ívben tesz (egy városban laknak), "nincs ideje" átmenni hozzá

Egyértelműen elvette a nő az eszét, amit mindenki lát a családban - még azok is, akikkel alapvetően ritkán találkoznak -, csak épp ő nem veszi észre. Mindene az a pitsa, mi meg le vagyunk szrva.