Miért van az hogy a legtöbb anya a bíróságon a végsőkig harcol a felügyeleti jogért majd később meg azon háborognak hogy az apa miért nem veszi ki a részét mindenből?

Kérdező, én nőként itt maradtam három gyerekkel egyedül. Az exem jó férj és jó apa volt, aztán februárban lesz egy éve, hogy beleszeretett egy fiatal kolléganőjébe, oda költözött.

A csaj kijelentette, hogy ő nem babysitter meg nem ovit üzemeltet, oda nem vihet őket.

Az egy év alatt egyszer nem vitte el egyiket se, még egy játszótérre se.

Szombatonként eljön, megiszik egy kávét, inkább velem dumálgat a konyhában ahelyett hogy játszana velük, aztán egy óra múlva már pittyeg csörög a telefonja, hívja a csaj hogy hol van már.

Azért a baráti társaságot, családot telesírja, hogy mennyire hiányoznak a gyerekei, milyen jó nekem, hogy ennyit velük lehetek.

Erről ennyit.

Mert a közös felügyeleti jog, az sokkal bonyolultabb mint ha egyik szülő kapja ezt a jogot.

És az, hogy egyik szülő kapja ezt a jogot, az nem azt jelenti hogy a másik szülőnek hátra kell dőlni, és nem foglalkozni a gyerekekkel.

Arról nem is beszélve, hogy rohadtul nem korrekt tud lenni az apa, ha közös a felügyelet, ott tesz be a nőnek, és a gyerekeknek ahol csak tud, ellenben a kizárólagos felügyeleti jognál.

Tehát értelemszerűen minden anya küzd azért, hogy a felügyeleti jog az övé legyen. Ez egyáltalán nem azt jelenti hogy az apához nem engedi a gyerekeit.

Egyébként nem azért, de ha már a szülőség a téma, a legegyszerűbb “hétvégi szülőnek” lenni, akihez kéthetente kimegy a gyerek másfél napra + fizetni a minimális gyerektartást. De sok férfinak még ez is megterhelő. Pedig sok sz*rháziságot elkövetnek rengetegen; az anyuka a gyerek orvosi költségeit, ruházkodását, ünnepi ajándékait is a gyerektartásból oldja meg, egy fillérrel sem adnak többet, mint az a kb. két hétvégi nagybevásárlás összege. Ha a gyerek megbetegszik, hazadobják az anyukának, mert necces lenne vele egy órát várni a gyermekorvosnál, meg nyűg is a gyerek nekik. Nem egy és nem kettő olyan eset van, amikor a gyerek egész hétvégére az apai nagyszülőkhöz van odadobálva, vagy úgy jön haza vasárnap este, hogy sem a házifeladat, sem a memoriterek nincsenek megtanulva/készen. Rengeteg apuka elvárja, hogy a gyereke szinte bőrönddel, több napi tiszta ruhával, kész házifeladattal, egészségesen, megetetve álljon neki haptákban péntek du. háromkor, mert annyira sem veszi a fáradtságot, hogy egy virslit kifőzzön neki. A minimális gyerektartást meg a legnagyobb könyörgések árán utalja csak át - hónapos késésekkel. Azért egy válásnál sokkal többet szív egy anyuka, főleg ha neki ítélik a gyerekeket. Egyedül kell megoldaniuk az iskolába vitelt, a munkát, a műszakja után még üljön le minden du. tanulni a gyerekkel, mert apuka szalad a bíróságra, ha hármas lesz a gyerek matekból, hogy anyuka elhanyagolja. A szülői értekezletek, iskolai ünnepségek szintén az anya felelőssége.

És akkor itt cirkuszol néhány olcsó János amiatt, hogy nem fogja azt a minimális összeget sem kicsengetni a “nárci exének”, meg hogy ő nem lesz mazochista önsorsrontó. Mikor az anyukának gyakran semmi szociális élete nincsen a gyerek mellett, nemhogy párkapcsolaton gondolkodjon. Az ilyen egyszerű Józsik meg örülnek, hogy letudják a szent apai kötelességüket 25000 forinttal, meg havonta két hétvégével és úgy élhetnek, mint húsz éves korukban.