Támogattak a szüleid, ha nem vettek fel állami helyre és "büfészakra" jelentkeztél vagy újra jelentkeztél?

En szabad bolcseszetet vegeztem. Nagyon szerettem, de semmi ertelme. Mellette szereztem rendes szakmat, abbol elek. Ezek kozul egyiknek sincs ertelme oszinten mondom.Probalj olyat valasztani, amibol meg is lehet elni. Tudom nem ez volt a kerdes sajnalom.Engem amugy nem tamogattak anno, mellette dolgoztam is..

Engem sajnos csak fizetosre vettek fel (majd en fogom visszafizetni-diakhitel), mert lattam hogy a támogatott nem lesz meg, es akkor mondtam hogy inkabb fizetos legyen, mint vmi haszontalan szak. Ne haragudj, de az osszes amit felsoroltál haszontalan. Asszem a szociologiara a felvi.hu szakmaterkepe azt mutatja, hogy az ezen a szakon vegzett tanulok többsége bolti eladó. Nem ajánlanám egyiket sem, inkabb akkor próbálkozz ujra, vagy fizetos, es produkálj jo átlagot hogy atsoroljanak. Ne a szuleid véleménye érdekeljen, ez a Te jövőd lesz, es ne pazarold egy ilyen semmitmondó szakra, akkor se ha támogatnának ebben.

Jól írják, felejtősek, főleg az első kettő, amik a nonszenszek nonszenszének a nonszenszei. Támogattak a szüleim, de ilyen hülyeségre tuti nem támogattak volna, és én se az én gyerekemet. Később azok az évek nagyon fognak hiányozni, amiket hülyeségekre fecséreltél, értelme pedig max. annyi volt, hogy tanultál olyat, aminek semmi hasznát nem veszed de legalább dolgozni se dolgoztál mellette (ezer bocs, ha te fogsz suli mellett is).

Keleti nyelveket van értelme tanulni (nyelvet mindig van). A szociológia gyönyörű hivatás, de amíg az állam semmilyen segítséget nem ad, csak a nyakadba sózza, hogy gondoskodj egyedül a szegényekről, addig érzelmileg kikészítő. A szabad bölcsészeten belül egyedül a művészettörténetnek látom értelmét, gyönyörű tudomány. A média szakot nem ismerem.

A nyelvek jók ha nem tanár akarsz lenni. Nyelvtanárból rengeteg van. De a többi amit felsoroltál csak időpazarlás, mert elhelyezkedni nem fogsz tudni velük.

De minek fektetni egy olyan szakba ami alapból fabatkát sem ér? Csak pazarlod rá az időd és a pénzed és mikor végeztél, mehetsz az Aldiba. Muszájból nem kell egyetemre menni. Senki nem tart golyót a fejedhez. Ennyi erővel kiállhatsz az ablakba és kiszórhatod a kintieknek azt a pénzt amit kidobni fogsz. És általában a szülők pénzéről beszélünk. Barátnőm is médián elkezdte az egyetemet, de ott is hagyta, inkább elment szakmát tanulni, és most elég jól megy neki. Semmi szégyen nincs abban ha nincs diplomád.

Nem feltétlen a jó fizetésről van csak itt szó. Aki pedig nem reálos még nem kell temetnie magát, tanulhat szakmát is, de van lehetőség humán szaknál is komolyabbat találni, nem csak büfészakok léteznek. Abszolút nem vagyok reálos, mégsem mentem sosem büfészakra.

Igen, sajnos nem mindenkit izgatnak a reál tudományok, vagy nem is konyítanak hozzájuk. De nincs is ezzel gond. Humán szakon is vannak normális szakok, reális elhelyezkedési esélyekkel. De csak azért hogy legyen egy diplomád és elmész egy büfészakra, szerintem full felesleges. Nekem is szakmám van, de nem bántam meg hogy nem adtam be a derekam egy semmit mondó szakra. Szeretem amit csinálok és értek is hozzá.

Én anglisztikára jártam, járok és végig támogattak a szüleim, ahogyan most is teszik. Egyáltalán nem szóltak bele, hogy milyen képzést válasszak és attól függetlenül velem örültek, támogattak. Szóval a “büfészakból” egyáltalán nem volt semmi probléma (és zárójelben megjegyzem, hogy én ezt szerettem volna és nem azért választottam, mert nem vettek volna fel máshová, ne ment volna a matek stb.). Ha nem vettek volna fel állami helyre és láttam volna reális esélyt arra, hogy a következő felvételi eljárásban bekerülhessek (pl. tudtam volna még plusz pontot szerezni valamivel vagy új érettségit csinálni), akkor én megpróbáltam volna még egyszer. Ha pedig akárhogyan számolgattam és teljesen lehetetlennek tűnt volna az állami hely, de mindenképpen oda szerettem volna menni, akkor a szüleim kifizették volna a tandíjat egy bizonyos összegig (kb. 300ezer/félé volt a max). Ebben egyeztünk meg. Illetve a kettőnek a kombinációja, hogy elkezdem önköltségesen és közben újra felvételizek államira.