Anyám rajtakapott valamin, amit eddig ellenzett és tiltott, most ki van akadva. Mit tegyek? 18

Szóval az elmúlt nagyjából hat évben vannak lelki problémáim, amiknek a nagyobb részéről anyám tudott. Jeleztem is felé többször is 12-14 éves korom között, hogy jó lenne pszichológushoz fordulni, de az volt a válasz, hogy nekem semmi gondom nem lehet, csak bolondoknak van szüksége ilyenekre, mit fognak RÓLA gondolni, meg különben is ő nem hisz az ilyen hülyeségekben. Amióta gimis vagyok egyszer a kollégiumban be kellett mennie mindenkinek a kollégiumi pszichológushoz beszélni egy teszt eredményeiről, és amikor ezt elújságoltam neki fel volt háborodva, hogy minek mentem, rosszat fognak rólam gondolni a koliba és stb. Azóta néha említettem, hogy talán időpontot kellene kérnem vagy koliba, vagy suliba a pszichológushoz, de folyton le lettem cseszve a szokásos szövegekkel, így nem mertem meglépni. Hivatalosan nem kellett volna a beleegyezése, csak valamiért szükségét éreztem, hogy tudjon róla és áldását adja rá

Most viszont eljutottam oda, hogy nem kérdeztem, nem mondtam anyámnak és kértem időpontot az iskolapszichológushoz. De ez a digitális oktatás miatt online konzultáció formájában valósult meg. Ezzel nem lett volna gond, de anyám hamarabb ért haza és hallott részleteket a beszélgetésből, mert ugye anyám, ha itthon van és beszélek, amikor órám van, vagy ilyesmi, akkor mindig fülel, hogy jól halljon. Ebben biztos vagyok, mert szokta mondani, amikor épp itthon van. És hát ez most sem történt másképp, csak most kivételesen éppen nem hangoztatta, hogy kihallgatott. Aztán én amikor mindennel készen lettem elmentem egy pár órára mamámhoz.

Amikor hazaértem anyám azzal fogadott nagy felháborodottan, hogy ő amúgy hallotta miről beszéltem, és elolvasta az e-mailjeim (nem tudom, honnan tudta a kódom) és tudja, hogy pszichológussal beszéltem. Elkezdett velem veszekedni, hogy én csak lejáratom őt, hogy én sajnáltatom magam, csak az a célom ezzel, hogy neki rossz legyen, különben meg csak ellenkezni akartam vele, nincs is semmi bajom, mert nekem nem lehet. És hogy amúgy sem mondtam neki, nem is kértem engedélyt, szóval még hazudok is. Meg olyanokat mond, hogy ő majd ír az ofőmnek, hogy szóljon az iskolapszichológusnak, hogy ne forduljon elő többet az, hogy időpontot ad nekem, mivel anyám mint szülő nem adott erre engedélyt. (Eddig se kellett hivatalosan anyám engedélye, most meg 18 vagyok, pláne nem kell... na mindegy)

És amióta lebuktam megy itthon a vita. Mit tudok ezzel kezdeni? 11. osztályos diákként nincs lehetőségem elköltözni, bármennyire akarom, koli most szintén kiesett. Akkor mit tegyek?