Mit tegyek ha anya mindenért ordibál?
Pl.: Miért nem látja a macskámat? (A helyén alszik) Látta hogy beírtak a krétába matek házit, miért nem azt csinálom? (Már kész van) Miért koszos a macskám tálja? (Kb. 2 másodperce fejezte be az evést?) Miért nem tudom megjavítani a számítógépét? Nem is érti miért vagyok ötös infóból. Miért nem találja a kocsikulcsát? (A zsebében volt) Jegyekért is szeret veszekedni. Miért lett négyes? Miért nem lett hibátlan? Miért nem kaptad meg az összes plusz pontot? Miért nem tudtad az egy hónappal ezelőtti dogát is ilyenre megírni? Ilyen figyelmetlenséggel sosem lesz érettségit. Miért vagyok az ágyam alatt? (Éppen a papucsomat próbáltam kihalászni) Ugye nem képzelem, hogy kopogni fog mielőtt bejön?
Ha elmondom az okot kitalál valami mást amin veszekedhet. Teljesen kikészülök tőle, ahányszor meghallom a hangját, vagy a lépéseit olyan mintha összemenne a tüdőm és nem kapok levegőt. Nem merek kijönni a szobámból mert tudom, hogy akkor 2 másodperc múlva elkezd veszekedni. Persze azon is szokott veszekedni, hogy miért nem kommunikálok vele többet. Egyszer nekem esett, hogy miért sírok és tönkretette egy nagyon kedves értéktárgyamat, mert nem mondtam el neki. És elég fájó módon tud sértegetni is. Bármit elmondok neki 2 perc múlva biztosan kihasználja ellenem. A legrosszabb amikor alvásból riaszt fel, olyankor nagyon frászt szoktam kapni és ilyenkor még álmos vagyok ezért még csak fel sem fogom, hogy miért kiabál.
Szia. Az én anyám is szokott így viselkedni, de azért nem ennyire súlyos nekem a helyzet. Mármint úgy értem h ideje nagy részében képes mondhatni normálisan, vagyis nem egy hárpiaként viselkedni. Nem hiszem hogy van-e rá bármi mód h megváltoztasd a anyád viselkedését.
Mivel különösebben nem vagyok jó tanácsadásban ezért hagyok itt pár olvasnivalót. Hátha találsz köztük olyan gondolatot amit hasznosítani tudsz. Az elköltözés mindenképpen a legjobb megoldás. De gondolom ez nem megoldható még.
7.-nek.
Mióta engedik a moderátorok a Fosbúk linket??? Régebben tilos volt.
8as
Nem vagyok különösebben aktív itt gyakorin, szóval nem tudom az ilyen szabályokat. Gondolom ha nem lehet majd törlik később...
Az én anyám is ilyen, és már látom, hogy a nővérem is átvette, és hasonlóan bánik a 6 éves fiával. Kizárólag a hiba keresésre van ráállva az agyuk, addig kérdezget, amíg nem talál hibát. Pár éve elmondtam anyámnak, hogy nagyon rosszul esik, hogy állandóan, mindenért számonkér. Nehezen értette meg, hogy miről beszélek, de mondtam neki példákat, amikor szerintem indokolatlanul esett nekem. Tagadta, azt mondta, félreértem, nem kér számon semmit, csak jót akar nekem, nagyon szeret engem és motiválni akar. Nulla eredménye volt, hogy szóltam, egészen addig, míg el nem kezdtem neki szólni, hogy - "látod, erről beszéltem, már megint számon kérsz". Nagyon sok alkalommal szóltam, a legtöbbször visszautasította a vádat, paranoiásnak, idiótának, stb. mindennek nevezett, aztán mikor szinte az összes megszólalását negatívnak értékeltem, és megértem sokadszorra is, hogy ne beszéljen így velem, akkor azzal jött, hogy ő már meg se szólalhat, egyfolytában leugatom, hozzám nem lehet értelmesen beszélni. Aztán még sokszor megkértem, hogy ne szekáljon. Fél-egy év alatt nagyon szép eredményeket értünk el, mostanra már sikerült új rutinokat kialakítani a kommunikációjában, nem azzal kezdi az összes mondatát, hogy "és már megint miért nem ...... ?".
Keserves vitáink voltak, de mára a beszélgetéseink is sokkal jobban mennek. Azt gondolom, hogy abszolút érdemes volt belemenni a konfliktusba, mert bár az első 1-2 hét kegyetlen volt, a következő hónapok egyre jobbak lettek.
Ha te is felvállalod a konfliktust anyukáddal, akkor legyél bátor,összeszedett, jól felkészült, eltántoríthatatlan, következetes, és nagyon türelmes!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!