Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Egy kicsit a saját kudarcod...

Egy kicsit a saját kudarcod is a gyermeked válása?

Figyelt kérdés

Egy közeli családi esemény miatt fogalmazódott meg bennem a kérdés.

Hogy éled meg szülőként, ha a gyermeked néhány év után elválik? Elfogadtad a döntését, áldásodat adtad a házasságukra, az oltárhoz kísérted átadtad a leendő férje/felesége kezébe a kezét, támogattad őket, stb. Aztán néhány évvel később eléd áll a fiad/lányod és összetörve közli, hogy nem sikerült.

Mit éreztél, avagy mit éreznél ilyen helyzetben? Hibáztatod magad? Saját kudarcként is megéled? Hogyan lehet ezt jól kezelni?


2020. nov. 30. 10:02
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
86%
Mi a jó egert hibáztatnám magam, miért lenne az ő párkapcsolata az én hibám?????
2020. nov. 30. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
87%
Miért kéne? Tudom hogy nagy divat ezen az oldalon mindenért IS a szülő okolni, de vicc hogy már a felnőtt, házas emberrel kapcsolatban is felmerül a szülő okolása.
2020. nov. 30. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
96%
nem éltem meg saját kudarcként, nem hibáztatom magam, viszont ebben a helyzetben támogatni kell a gyermeket minden téren.
2020. nov. 30. 10:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
95%
Hàt szerintem ez pont egy olyan eset, ahol az egyén tud a legtöbbet tenni, nem pedig a szülő. Lehet jönni a pszichológiai hàttérrel...stb-vel, meg igen sok minden determinálja az embert, de egy felnőtt ember válása szerintem az egyén “kudarca” inkább. Itt fölösleges a szülőre tolni a felelősséget, a kapcsoltban akkor sem ő van benne és egy felnőtt ember, ha látja, hogy valami nem működik jól, akkor azt el kell kezdeni megoldani. Sőt olyan is van, hogy nem egy irányba fejlődnek tovább a hàzastársak vagy nem egy ütemben. Sok minden vezethető vissza a szülőkre igen, se azért ezt nem nevezhetjük a “szülő kudarcának” szerintem. Aki így érzi, ott nagyobb bajok vannak...és ott akkor nem ez a tényleges kudarc.
2020. nov. 30. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
96%
Mamám mindkét gyereke elvált, egyik 2 év házasság után és újra összejött azóta a férfival a másik 25 év házasság után. Ahogy észrevettem, egyikért sem hibáztat senkit, azt mondja, ha így alakult, ez van, nem ők az elsők se meg az utolsók se a történelemben akik válnak
2020. nov. 30. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:
78%
Vannak szélsőséges esetek, amikor a szülő “hibája” igazából, nem pedig a kudarca (inkább így írnám, mert ugye a minta onnan jön leginkább). Viszont az egyén érdeke, hogy ezt felismerje és tegyen ellene.
2020. nov. 30. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
90%
Azt, hogy egy pár eljut a válásig lehet kudarcként értelmezni (de hacsak a szülő nem intrikált, akkor semmi köze hozzá, ha intrikált, akkor is a gyereke hibája, hogy nem építette le), de ha már eljutottak erre a pontra, a válás már mindig egy jó döntés. Sokkal jobb, mint egymás életét tovább nyomorítani.
2020. nov. 30. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
4%
Igazából a szülők hibája, mert ha nem csinálták volna meg őket, akkor most nem válnának.
2020. nov. 30. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:

A kérdésem nem felelősségtologatásról szól. Sokkal inkább arról, hogy a szülő, mint egyén ugyanúgy elgyászolja-e a gyermeke kapcsolatát? Nyilván attól is függ, hogy miért vált menthetetlenné az a házasság, de felmerülhet-e benne az ok ismeretében, hogy láthattam volna!? Jelezhettem volna!? Támogathattam volna jobban!? Beszélgethettem volna vele többet!?

Én nem vagyok még szülő, de pl. engem is érzékenyen érintett egy ennyire közeli családtag ilyen gyors (5 év után) válása és elgondolkodtat. Rengeteg kérdés fogalmazódott meg a fejemben és próbálom levonni a tanulságot. Látom az apján, hogy őt is megviseli a gyereke sorsa, pedig alapvetően pozitív személyiségek mindannyian. Ő abszolút azt mondja, hogy a gyereke döntése, megérti és nyilván támogatja, mellette van, de ettől függetlenül ő is nehezen éli meg a helyzetet. Ebből adódott a kérdésem, hogy vajon mások fejében mi játszódik le szülőként, amikor a gyereke ilyen élethelyzetbe kerül. Megfordulnak-e a fenti kérdések a fejében? Megéli-e ő is veszteségként, akár kudarcként?

2020. nov. 30. 11:11
 10/15 anonim ***** válasza:
79%

#9

Kérdező, te erősen vallásos vagy ugye?

Mert azok esetében ennyire nehezményezett a válás.


Soha nem tudnék és nem szeretnék a gyerekem életében annyira belemerülni, hogy ekkora feneket kerítsek neki, MEGGYÁSZOLJAM(?) hogy ők valamiért a válás mellett döntöttek.

Ha gyerek/ek vannak, akkor nehezebb a dolog, de normális emberek esetén a gyerekek helyzete is kezelhető úgy, hogy kevésbé sérülnek, mint egy kényszerűen fenntartott szeretetlen kapcsolatban.

2020. nov. 30. 11:36
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!