Aki vesztette már el egyik vagy mindkét szülőjét, hogyan élte meg?

Nem kell, hogy előre félj valamitől. (Igen, mondjak, hogy Jobb felni, mint megijedni) Azzal csak elrontod a "most"-odat, és valószínűleg bele is betegszel. Habár ezt majd csak később veszed észre.

Mutasd ki a szereteted irántuk. Hadd tudják, mennyire fontosak neked. Add meg nekik a legtöbbet, amit csak tudsz anélkül, hogy viszonzast várnál.

Minden élőlény konkrét céllal született. Mindenkinek előre meg van írva a sorsa, amit nem ismer és amin változtatni nem tud.

Mást nem tehetünk, csak annyit, hogy úgy éljük az életünk, ahogy a legjobban tudjuk. (Segítünk másoknak, tervezzük a jövőnket, de ne másokon atgazolva, másokat bántva stb.)

Az apám beteg volt. Hónapokra kórházba került. Messzebb lakok a saját családommal, de elmentünk őt meglátogatni. Viszont már nem értük el. Tudtam előre. Sőt, biztos voltam benne, hiszen már évek óta figyelmeztették. De a jó apám (Isten nyugosztalja!) istennek képzelte magát. Neki semmi baja nem lehet. Betegséget sajna alkoholba fojtotta.

Imádkoztam érte, kértem lelkén békét. Az emlékére verset is írtam, őt a temetésén felolvastam. Beszéltem hozzá, megbocsátottam neki. Elengedtem. Azóta megkönnyebbültem.

Túl lehet élni bármit. Csak hinni kell benne. Olyan életet élni, amelyben te egymagad meg tudsz állni a labadon.

Nincs semmi baj. Minden rendben lesz