Másnak is nehéz gyerekkora volt?
Egyedüli gyermek vagyok, elégé későn születtem. Anyum, 39évesen szült engem, apum ekkor 50 éves volt. Nem voltunk egy gazdag család de ami kellett megvolt nekünk, voltak állataink is sok kacsa,tyúk és disznó is. Minden rendben lett volna, ha anyumnak nem lett volna gondja az alkohollal.
Zúgivó volt, apum se tudott rá hatni hogy ne igyon. Annyira le tudott részegedni,hogy szószerint kiütötte magát ráadásul gyógyszereket is szedett, mindig rázogatni kellett hogy magához térjen... voltak jó pillanatai is ,iskola után szigorúan tanult velem, gondoskodott rólam, szeretett nagyon ahogy én is őt.
Mikor tíz éves voltam megtörtént a baj, épp haza értem a suliból anyum éppen főzött mikor egyszer csak rosszul lett , elkezdett szájából és orrából is folyni a vér, sajnos a mentők se tudták már újraéleszteni. Az orvos azt mondta az alkohol vihette el.
El se telt egy hét és megjelent a nagymamám akit sose láttam, elmondta hogy van még 3 idősebb testvérem akiket ő nevel mert anyum elďobta őket magától. Elköltözött tőle mert nem engedte hogy részegen otthon fetrengjen.
Idővel megtudtam hogy apum mikor találkozott vele anyum koszos romák közt élt és úgymond nekik volt a csicskájuk , apum meg elhozta őt onnan.
Sose értettem hogy nem tudott volna rá hatni senki se. Akárhogy. Volt mikor a kinyithatós kanapé ágyneműtartójában találtam meg a borosüvegeket. Csak 10 éves voltam de én se tudtam megmagyarázni anyumnak hogy ne igyon.
Miután meghalt, a nagyim felajánlotta hogy költözzek hozzá és megad nekem mindent, de nem akartam otthagyni apumat így vele maradtam. Az se volt egy álom, mert apum odahozott hozzánk egy romanőt és annak a gyerekeit. Leélték a házunkat teljesen, minden állatot el kellett adnunk, gyümölcsfáinkat kivágni hogy legyen tüzelőnk, régi sparhelttal fütöttünk és mindent szégyeltem, ami körülöttem volt.
Mára már van feleségem, rendes munkahelyem és saját házam, persze apum is velünk él. Sose hagynám magára, felnevelt ahogy tudott de szeretetett nem nagyon adott.
Szóval nem volt egyszerű gyerekkorom. A mai napig nem tudom miért ivott ennyit anyum? Mi vitte rá?
Mindig szomorú vagyok ha jön a halottak napja mert huszonévesen nem anyumhoz kéne a temetőbe járnom hanem mellettem kéne lennie. De nincs mert fontosabb volt neki az ital.
válasza:
válasza:Nézd, nem akarom felmenteni anyukádat, az ital mindig rossz megoldás. De ha megérteni szeretnéd, hogy miért történt így, akkor az ő gyerekkorában kéne kutakodnod. Vajon milyen hatások érték (amiről esetleg nagymamád nem is tud)? Mi lehetett az, amin nem tudott továbblépni? Régen nem annyira törődtek a mentális betegségekkel, szorongással, depressziós hajlammal, és ha az ilyen kezeletlen marad, könnyen vezethet alkoholizmushoz.
Másrészt tudnod kell, hogy a drogfüggőségnek (mert az alkohol is az) jelentős részben genetikai alapja van. Fontos lenne, hogy majd az életednek azokon a pontjain, amikor kilátástalannak tűnnek a dolgok, te ne nyúlj az italhoz, hanem legyenek más stratégiáid az ilyen helyzetekre. Erről a hajlamról, amit sajnos örökölhettél, nem tehetsz, de tehetsz az ellen, hogy ténylegesen kifejlődjön nálad valamilyen függőség.
válasza: válasza:Szia nagyon sajnálom ami veled történt én 24 éves lány vagyok. Nekem az apám volt ilyen. És nem lehetett rá venni hogy ne igyon. Valoszínű hogy valamilyen mentális betegsége volt mert 16 évesen halt mega az anyja ugyan úgy mint a tiéd és ő talált rá és nem tudta feldolgozni. Az ital volt csak. Voltak neki is jó pillanatai de ahogy öregedett már maga alá csinált verekedett. Anyámat örökké fenyegette. Szegény sokszor mesélte hogy egész éjjel hallgatta ahogy az orrából csöpögött a lavorba a vér és nem hagyta hogy mentőt hívjon mert azt mondta hogy nem megy el vele.. Volt elvonón is de ahogy kijött úgy berúgott hogy az út szélén találtuk meg. Örökké a mi dolgunk volt hogy bort vigyünk neki ha nem akkor addig szekált amíg nem mentünk. Az életem borzalmas volt mellette mai napig is rémálmaim vannak miatta. És álmomban is mindig részeg. Sokszor volt hogy összevissza törte magát. Annyira hogy az egész arca felpuffadt feldagadt. És akkor is ivott. Én meg rettegtem hogy a szemem elött fog meghalni.
Ez teljesen rányomta az egész életemre a bélyeget..
Otthagytuk egyedül mert hiába könyöröhtünk az orvosoknak neki kellett volna aláírnia ahhoz hogy elvogyék.
Aztán meghalt. Az orvos szerint kiokádta a máját. Én nem tudom hogy dolgozzam fel ami történt. Ez egy éve volt. De még mindig vannak rémálmaim.
válasza: válasza:Lehet azert, mert rajott, hogy jol elcsheszte az eletet?
Apamat pedig nem vettem volna magamhoz. A nyakadra hozta a ci**** purdekat, kb. ellehetetlenitette a gyerekkorodat, szeretetet nem adott...
Nalam az ilyen felejtos lenne.
Anyudnak pedig orvosi srgitsegre lett volna szuksege, persze ahhoz nelkulozhetetlen egy tamogato kornyezet, aminek sajnos hijjan volt..
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!