Normális az, ha egy szülő nem támogatja a gyerekét, ha az versenyszerűen szeretne sportolni?

Sztm nem helyes, önbecsülésed egy nulla lesz így.

De! Ne foglalkozz velük, azért is csináld, bizonyítsd be nekik, hogy ügyes vagy ebben.

Sose add fel semmilyen külső nyomára az álmaid!

Sok sikert!

Konkrét rosszindulatnak a jelét látod, vagy csak nem érdekli őket, semlegesek?

Egyrészt nagyon nem mindegy hány éves vagy, és mi ez a sport.

4-7 évesen én is lelkesen balettoztam, imádtam, anyum meg a háttérből csóválta a fejét, hogy jó ez mint mozgáskultúra, de a családban kb mindenki 180 magas, szóval ne éljem bele magam túlzottan.

Nem az álmaimat, ambítcióimat akarta letörni, csak reálisan látott.

Az is lehethogy féltenek, ha a sport veszélyes, nem akarják hogy belerokkanj.

Simán lehet hogy úgy vannak vele, hogy be fektess komoly pénzeket hobbiba, amikor a korona miatt nincs sok senkinek, kellhet az a keményebb napokra. Igen, ez pocsék, de sajnos most ez is lehet a háttérben.

Én (és az öcsém) az egész életemet úgy töltöttem, hogy bármi szóba került, lehordtak, hogy ezt te nem tudod, te ehhrz kevés vagy, bezzeg x.y.

Ne hallgass rájuk

El fog menni a kérdésed a fenébe megint. Ha tudsz angolul akkor keress inkább külföldi oldalakat, ahol erről kérdezhetsz, ez nem az az oldal. Magyarországon amúgy sincs még nagy kultúrája az internetes viselkedésnek, vitának, tanács adásnak esetleg szimplán egymás meghallgatásának, empátiának sőt még személyesnek se nagyon működik ez sajna, de ez az oldal kifejezetten arról szól, hogy bármilyen témában egymást rugdossák az emberek, meg kritizáljanak, hiszen névtelenül bárhogy lehet viselkedni.

Amúgy én mindig nagyon szerettem volna egy gitárt, nekem anno anyámék azt mondták, nem vesznek gitárt, mert nem is tudok gitározni. Köszi. Nem voltunk szegények. Zsebpént sosem adtak, amiből spórolhattam volna, mert "mindent megkapsz, amit akarsz" - na persze. Faluban laktunk, dolgozni meg hova mentem volna. Itt is látom annyit, hogy dolgozzál 16 évesen. Ugyan már, felnőtt végzettséggel rendelkező, tapasztalt emberek nem tudnak elhelyezkedni, ne csináljunk már úgy, mintha diák munkát csak úgy lehetne szerezni. A mellettünk lévő nagyvárosban anno én beadtam a papírjaimat a diákszövetkezethez, két nyelvet beszéltem egyiket közép a másikat felsőfokon, nem emlékszem már miket lehetett bejelölni, de én mindent bejelöltem, hogy értek hozzá (számítógép meg ilyenek) mert igaz is volt, sose hívott senki, csak egyszer egy délutánra, de úgy, hogy többe került volna a buszjegy, mint amennyit fizetnek. Az élet meg nem egy amerikai film, hogy árulj limonádét a sarkon meg mosd le a szomszéd kocsiját, ilyenekért senki se fizet. Szóval ez van. Nem volt gitárom. De ha az én gyerekem kéri, és kibírom fizetni, akkor neki lesz...

"Csak kicsit fura nekem, hogy egy szülő valamiért ennyire ellenszenves a gyereke hobbijával kapcsolatban."

Mi fura van benne? Nem kell szeretnie az embernek valamit csak azért, mert a gyereke szereti. Nem ugranek én se ki a bőrömből, ha a gyerekem mondjuk sumo birkózó akarna lenni. Fogadd el, ennyi. Ha van pénzed megvenni hozza a cuccokat, vedd meg. Azt ne felejtsd el, hogy ha valami komoly baleset ér az "én megmondtam" nem fog elmaradni.