A szülőknek mennyire van beleszólásuk abba, hogy a gyermeküknek mindenképpen legyen gyereke?

Semennyire.

Akik lepontozták az ehhez hasonló válaszokat, azok meg is indokolnák? Tényleg kíváncsi vagyok, milyen érv lehetséges amellett, hogy más felnőtteket kötelezni kéne a párosodásra...???

#13

Na, nálam pl. pont az egyik komoly érv a gyerekvállalás ELLEN hogy ha valami bajom lenne akkor neki kéne körülöttem ugrálni. Nem ítélnék erre senkit. Spórolok egy csomót azon, hogy nincs gyerekem, majd ha szükség lesz rá akkor fizetek egy ápolót. :) Undorodnék magamtól, ha a gyerekemnek kellene a saját életét eldobnia hogy engem pelenkázzon ingyen, mert én úgy döntöttem....

Nekem annyira idekívánkozik az a mondat, hogy, elnézést; "Más f@ rkával nem v3 rjük a csalánt."

Nem mertem rendesen kiírni , de ez az az eset. Tehát, hogy nem illik más helyett döntéseket hozni pl.

Gizike nem ígérheti meg Dezsőkének (Lacika tudta -és beleegyezése nélkül), hogy Lacika ott lesz valami rendezvényen, és segít is majd megszervezni; tehát nem szabad belekényszeríteni másokat ilyen felelősségteljes helyzetekbe, meg szóval nem is csak a felelősség, hogyha ő nem akar gyereket, akkor azt tiszteletben kell tartani, tehát, hogyha neki nem vágya szülővé válni, vagy még mondjuk kifejezetten nem is akar semmiképpen; tehát ha még kifejezetten taszítja is a dolog, de ha mégcsak nem is taszítja, csak egyszerűen nem vágyik erre a szülői szerepkörre, nagyobb családra, még akkor se tehát nincs joga senkinek ezt előírni, beleszólni, kikényszeríteni belőle, hogy 'márpedig legyen gyerek'.

Ha felnőtt, érett emberként gondolkodó szülőkről beszélünk, akkor nekik épp, hogy nagyon is tudniuk kell(ene), hogy családot nem akarással és megfelelniakarásból alapítunk, hanem úgy, hogy belülről inicializálódik az igény, az elhivatottság és akkor bevonzzuk az ideális párt, akivel a gyermekáldás is hamarosan megérkezik. De ezek nem akarással és "megcselekvéssel" jönnek létre.

Az pedig egy külön fejezet, hogyha egy szülő képtelen tiszteletben tartani gyermeke szuverenitását és autonómiáját, ehelyett a saját elképzeléseit kényszeríti rá. Akár egzisztenciálisan, akár családalapítással, stb.