Nem, én soha nem mondtam, de nem is lett volna miért. Mindkét gyereket akartam.
Kérdezz vissza, neki hogy esne, ha ilyeneket kellene hallgatnia. Egyes emberekkel az a probléma, hogy egyáltalán nem tudják beleélni magukat a másik helyzetébe.
2020. szept. 9. 08:18
Hasznos számodra ez a válasz?
2/30 anonim válasza:
Nem.
2020. szept. 9. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?
3/30 anonim válasza:
🎶"Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet."🎶
Mondd el neki hogy ez milyen érzés neked,hogy fáj mert olyan mintha téged hibáztatna azért mert megfogantál.
2020. szept. 9. 08:27
Hasznos számodra ez a válasz?
4/30 anonim válasza:
Az én anyukám soha nem mondta ezt, sem hasonlót, és én sem fogom semmi esetre sem mondani az én gyerekeimnek. Akkor sem, ha pillanatnyilag így érzek, mondjuk egy vita hevében. Sőt akkor sem, ha tényleg, őszintén ezt kívánom, és ez nem csak egy pillanatnyi fellángolás. Ahogy azt sem fogom nekik soha sem mondani, hogy bárcsak meghalnának, vagy bármi hasonlót. Eléggé hajlamos vagyok az érzelmi hullámzásra, tehát lehet, hogy elő fog jönni bennem ilyen érzés, de egy gyereknek nagyon is lehet ártani azzal, maradandóan, ha a tulajdon anyja ilyet mond neki.
2020. szept. 9. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
5/30 anonim válasza:
Nem, én normális vagyok.
2020. szept. 9. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
6/30 anonim válasza:
Még nincs gyermekem, de soha nem mondanék neki ilyet és nekem sem mondta ezt soha az anyám.
Ez egyáltalán nem normális dolog. A helyedben megjegyezném neki, hogy nem te akartál megfoganni és megszületni...
23/N
2020. szept. 9. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
7/30 anonim válasza:
Nekem mondta ezt sokszor, és sok más egyebet. 28 vagyok, pszichológus segítségével már jó úton haladok, de az ilyen nem normális és feldolgozást igényel.
2020. szept. 9. 08:47
Hasznos számodra ez a válasz?
8/30 anonim válasza:
Nem.
2020. szept. 9. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
9/30 anonim válasza:
Remélem nem gond, én nem szülőként, hanem 'gyerekként' válaszolok... Én is többször megkaptam, hogy minek születtem meg, csak tönkretettem az életét (miattam nem tudott tanulni, nem lett normális párkapcsolata...) 16 évesen visszakérdeztem, hogy mégis minek szült meg, nem én kértem rá. A válasz az volt: 'Azt hiszed nem reménykedtem, hogy elvetélek??' Azt hiszem akkor jöttem rá, hogy nem érdemes a miérteket keresni ('Engem miért nem szeret úgy anyu, mint más anya a gyerekét?'), el kell engedni a témát, és továbblépni az életben, amilyen hamar csak lehet. Sokat segíthet, ha van egy párkapcsolatod, az kicsit pótolja a szeretetet...
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: