13-18 évesek! Mennyire szólnak bele a szüleitek abba, hogy milyen ruhákat/kiegészítőket vesztek?

Betöltötted a 18at? -Nem!

Otthon laksz?

-Igen!

Akkor addig az van amit a szüleid mondanak. Örülj, hogy megkérdezik a te véleményed is, hagynak válogatni, vannak ruháid, majd ha te is szülő leszel ugyanúgy húzni fogsz egy határt az öltözkődésben (is), ami a gyerekednek ugyanigy nem fog tetszeni és itt fog panaszkodni...

Ezt ne bántásnak vedd most tőlem! De örülj, hogy plázáztok, ruháznak stb.

Én 13-14évesen volt össz 2-3 váltás ruhám, tehát kb 2 nadrág (egy vastag, egy vékony), 3-4felső (2poló, 1 pulcsi kb.), meg a sulis tornacucc. Cipőm 1 bakancs ősztől-tavaszig, nyárra 1db szandál, plusz a sulis tornacipőm.

Ha tönkre ment bérmi, már csak a másik váltás maradt, volt hogy 1 hétig ugyanabba jártam, persze mostuk nyilván...de rongyosra! Ha sulibam elszakadt a gatyám (volt ilyen) és nem tudtunk venni még ocsó kinaiba se, akkor az 1db myári szoknyámat húztam fel vastagabb harisnyával, mert nem volt más...

Ennek köszönhetően felnőttként vásárlás mániás lettem, zsákokban áll a rengeteg ruha és több szekrényni cipő...aminek 60-70%a csak "van"...

Tudom ez most egy szomorú és éles példa, de becsüld meg amid van ne azon rugózz, hogy 10cm-vel rövidebb szoknyát vegyenek neked, örűkj, hogy van és több is.

Majd ha 18 elmúltál, dolgozol stb. azt csinálsz ami jól esik.

Nekem nem igazán szólt bele anyukám mit veszek fel, de azért amikor láttam hogy az arckifejezése kb a "ne máár", "ezt ne", "ez meg hogy néz ki" palettán mozgott, de azért jófejségből, bár fura hangsúllyal elmondta hogy "te tudod", "neked kell tetszenie", olyankor elgondolkodtam rajta, és az esetek többségében visszatettem... és így utólag visszanézve milyen jól tettem! Kicsit segített az aranyközépen maradni. Gondolok itt arra hogy a plázás ruhák általában a fast fashion irányt részesítik előnyben az örök és klassszikus darabokkal szemben. Tiniként pedig keresi az ember önmagát a stílusát, de összemossa a stílus és a divat szót. Más ha valaki divatos és más ha stílusos. És ilyenkor örülök, hogy én tini koromban lemondtam a pillanatnyi divatról, mert most visszanézve akinek régen "kúl" stílusa volt, most visszanézve elég bohócos benyomásokat kelt, én pedig kimernék tenni egy képet a közösségi oldalamra akár most is 13-18 éves koromból. Az agyonfestett hajak amikre annyira irigy voltam, mert én nem mertem, örülök utólag neki, hogy nem mertem, mert legalább nem törtem sz*rrá, és maradni is fog hajam.

De én a helyedben, ha ennyire ragaszkodnék ahhoz hogy 16 évesen (jogosan) szabadkezet kapjak, tuti valahogyan próbálnám elmagyarázni nekik, hogy nekem kell felvenni, nem nekik, és hogy magamnak akarok tetszeni benne, nem másnak.

Bocs hogy idősebbként válaszolok (20), de remélem nem baj.

Anno 12 éves voltam amikor először mentem barátnőkkel plázába, ez egy alkalom volt.

De olyan 15 éves korom óta nagyjából egyedül járok vásárolni, nyilván anyukám finanszírozta, max akkor még egy-két drágább (pl cipő) dolgot vettünk együtt, de igazából azt vettem mindig ami nekem tetszett. Anyum látta rajtam hogy ésszel vásárolok, jóminőségű dolgokat veszek, figyelek az ár-érték arányra, ezért sose volt probléma.

Ha nem tetszett neki valami abban se szólt bele, nem ő hordja.

Azóta is egyedül vásárolok, ő pénzt ad én meg megveszem ami kell. Sose volt ebből probléma.