Hogyan viselte a férjetek/ párotok, mikor kiderült, hogy egyik gyermeketek sem standard, mindegyiküknél akadnak nehézségek (ADHD, autizmus)?

Sógorom és a legnagyobb fia enyhe autista és ADHD-s. Önmagát hibáztatta a kezdetektől, miután a gyerek tőle örökölhette.

Nagyon nehezen kezelte amúgy mindig is. 10-15 eve már hogy elváltak a feleségével -nem emiatt- azóta ezzel a gyerekkel a leglazabb a kapcsolata. A másik két fiú időnként nala lakik -mind felnőtt már, a legidősebb majd'30 éves- a legidosebbet nem tudja saját bevallása szerint sem elviselni pár óránál tovább....

Menjen a gyerekkel a vizsgálatokra, fejlesztésekre. Legyen módja személyesen beszélni a szakemberekkel, tehesse fel a kérdéseit, ne mindig csak másodkézből jussanak hozzá az infók.

Bocs, ha nálatok ez alap, de sok családot látok, ahol nem. Az apák dolgoznak, anya tanulja a spéci módszereket, amit aztán több kevesebb sikerrel próbál átdni otthon. Az apa meg egyre alkalmatlanabbnak érzi magát. Teljesen érthető, hogy szükség van a pénzre, de mégis jó, ha a pszichiáter, gyógypedagógus, stb. legalább alklamanként mindkét szülővel találkozik.

Én még csak 16 vagyok

Hiperaktív mióta az eszem tudom,és enyhén autista.."apa" 6 évig bírta,utánna lelépett

Autista vagyok, de nem ezért hagyott el az apám..

Igazából az egész család egy nagy autista gyülekezet, és mivel egyéb örökletes problémám is van, nem vállalok gyereket. Én voltam az egyik legnehezebben kezelhetőbb autista, lehet a gyerekem már nyálzó lenne.

F

"A jellemző hogy apuka hárítja a felelősséget, és lelép a helyzetből."

A sógoroméknál mondjuk az asszony félrement, azért váltak el