19 évesen (tanuló) hogyan kellene viselkednie a "gyereknek" és hogyan a szülőnek?

Csak ismételni tudom az előttem szólókat, viszont az nekem sokat elárul a Kérdező személyéről, hogy betett ide egy általános kérdést, nem fejtette ki a saját álláspontját és szituációját a megjegyzésben, hanem a kommentek hatására azonnal elővette a legjobb védekezés a támadás módszert.

Szóval én nem tudok eleget a Kérdező körülményeiről ahhoz, hogy valid választ adjak, altalanosat meg nem fogok, mert azt úgy veheti, mintha rá is vonatkozna, holott a válaszai alapján biztos nem. Szóval na, érdekes.

Attol fugghol tartanak egyutt a gyerek felnotte valasaban.

Mkvel meg tanulo igy a munkavallalas vilagat velhetoen nem ismeri ezert a szulo erezekeltetheti, hogy azert még mindig o van folenyben. De ezt nem rosszindulattal kell tegye, hanem ebbe beleveheti az, hogy a gyermeket ugyanugy eltartja mintha csak altalanos iskolas lenne. Viszont nagyon szemtelen gyerek eseten be is szolhat, hogy bocs még en tartalak el.

A legfontosabb resze az egesznek az, hogy a gyereknek egyre felelossegteljesebben kell viselkednie es ezt a szulonek eszre kell vennie. Ebbe tartozik ket nagyon fontos hetkoznapi cselekves: a hazimunka es a szorakozas. Egy 19 eves vallaljon reszt onkent es ne szajhuzogatva es ne csak ha folyton szekaljak a hazimunkakbol es ugy hogy ne csak az en ruhaimat kimosom, magamnak bevasarolok, csak az ennszobam kitakaritom modra...a szorakozasban meg ha megbeszelik elmehet ide oda de eddig erjen haza, akkor elso alkalommal amiben megegyeztek legyen ugy, ha keveselli a gyerek 19 evesen hogy csak este 11ig engedik el hetvegen, akkor egyezkedjen hogy ok hazajovok 11re de akkor legkozelebb fel 12ig lehetek oda. Azaz ne kessen epitsen bizalmat. Ha a szuloket pl nagyon zavarja ha a gyerke keson vagy reszegen allit haza, akkor meg kell beszelni veluk hogy olyankor egy baratnal alszik. De vigyazz magara ha baj van akkor meg a szuleit hivja azonnal. Nehez a felnotte valas es nehez elengedni is a gyereket. A szulok probalhatjak kiskamaszkent kezelni a nagyot vagy a riatal felnottet, de a felnotte valas ismerve hogy a gyerek elobb utobb ezeket el tudja rendeznk a szuleivel es nem reked meg a lazadozasnal.

Erettsegi utan, ha latom azt, hogy felnott az onallo tanulasra, akkor javaslom neki az egyetemet es fizetem a tanulassal es etkezessel es kollegiumi lakhatassal kapcsolatos dolgokat. Ha tobbet szeretne, akkor tanuljon jol es kapni fog osztondijat, amit fordithat alberletre, bulikra. Cserebe nem varok el semmit, csak hogy vegezze el az egyetemet. Esetleg ha ugy latja meg nem erett meg ra, akkor idoben szuneteltesse es menjen dolgozni 1-2 evet, majd utana ujra tamogatom. Sok fiatal fiu nem erett az erettsegi utan egybol egyetemre, ahogy en sem voltam az. Kellet 1 ev szunet. Inkabb lanyok akikre lehet tanulas szempontjabol szamitani.

Ha itthon lakik egyetem alatt, akkor csak be kell tartania, hogy a kozos csaladi hazunkba reszegen senki nem teheti be a labat. En sem tehetnem. Aztan ha eleg idos, akkor tanuljon jol vagy menjen dolgozni. Naplopast nem tamogatom. De ha naplopo lenne gyerekem, akkor is kapna enni. De mindossze ennyi.

Két gondolatot írok hozzá:

Az egyik, hogy általában pszichológiailag is különböző a szülő és gyereke, ezért is másképp látnak egy adott dolgot...

A másik ha tényleg jó dolgokat mond apukád, akkor célszerű előre megkérdezni ill. megbeszélni vele te hogyan gondoltad ill ő hogy gondolja munkát megcsinálni, és utána lehetne elkezdeni... Na az ilyesmit nevezik a vállalatok (team) csapat munkának... És a vállalatok ezt hiányolják a magyar munkavállalókbol... Ezt otthon testvér szülő stb kölcsönösen egymással lehet tanulni... (Nem pedig erőszakból lenyomni vmit a másik torkán - se szülő-gyerek se gyerek-szülő) Továbbiakban eredményes kommunikációt kívánok, Atotya