Manapság miért nem támogatják úgy a gyerekeket a szülők az elindulásban, mint régen?
Az elmúlt évezredekben teljesen természetes volt, hogy a "fiatalok" az esküvő után valamelyik családhoz költöznek és akár az egész életüket ott élték le vagy lakás/házat kapnak. A lányokkal járt pénzbeli vagy tárgybeli hozomány, a fiúk iskoláztatását pedig egyértelműen a család fizette, akár 25-30 éves korig és hazavihette a "házhoz" a feleségét.
Ez nyilván attól függött, ki hova született, parasztnak, polgárnak vagy nemesnek...
Az idők persze változtak, ma már később házasodnak az emberek és nem feltétlenül akarnak a szülőkkel lakni, na de más oldalról nézve, nem pont azért tolódott ki ennyire a gyerekvállalás és házasodás, mert a legtöbb szülő nem akarja támogatni a gyerekét az elinduásban?
Az én nagyszüleim például még a szüleikhez vállaltak gyereket és a családtól kaptak kis házat, ami aztán bővítettek. A szüleim és rokonok szintén fiatalon, 22-24 évesen házasodtak és vállaltak gyereket, de tök természetes volt, hogy otthon élnek a babával, míg felépül a ház (amiben szintén a család segített anyagilag, pl. telekkel, munkával, pénzzel). Mi már nem kaptunk semmiféle támogatást.
De nem csak az én családomra jellemző ez, hanem úgy kompletten a rendszerváltásig divat volt segíteni, a korosztályomban viszont sokan panaszkodnak, hogy még a nagyszülőktől megörökölt lakáson is ül a család, de oda nem adná az albérletben tengődő fiataloknak.
Ma mi a jellemző?
A gyerek menjen dolgozni 16 évesen munka mellett, de közben teljesítsen úgy, hogy felvegyék állami támogatott szakra vagy ne menjen tovább tanulni. Egy csomó kérdésben olvasni itt is azt, hogy a gyerek párja nem költözhet oda lakni, mert a szülők nem akarnak "egy idegent kerülgetni", már az is probléma, ha hétvégén ott akar aludni. Az, hogy esetleg gyereket is odavállaljanak a fiatalok, ki van zárva, senki ne szüljön a "szülők nyakára". De közben azon is kiakadnának a szülők, ha a húszéves gyerek albérletbe akarna menni, mert otthon nem lehet a párjával...
Szóval, mi az oka, hogy - tisztelet a kivételnek - sokan egyáltalán nem tartják feladatuknak segíteni a gyerekeiket, miközben anno őket is segítették a saját szüleik? Az a poén, hogy közben meg megy a kritizálás, miért szülnek manapság 30 évesen a nők, dehát hova tudna szülni egy 23-24 éves, ha otthonra nem lehet, mint a szüleinek anno?
Szerintem is aki tudja, támogatja a gyerekét. Viszont az én szüleim ha meggebedtek volna, akkor se tudtak volna a testvéremnek meg nekem lakást/házat venni, egyszerűen nem volt annyi pénz. Anyósom meg most, 65 évesen fizette ki a lakáshitelének az utolsó részletét, ő se tudott venni egyet a fiának. Ja mert ő ráadásul egyedül nevelte a gyerekét, egy fizetésből nyilván ez teljesen esélytelen. A szüleim egyébként egy nagyobb családi házban laknak, annak idején a dédszülők építették, és apukám csak beköltözött oda, pont, ahogy írtad is. Mi is megtehettük volna, valszeg szívesen látnának minket a szüleim. Csakhogy a ház egy kistelepülésen van, viszonylag a világ végén, ha találnánk is ott munkát, jóval kevesebbet keresnénk, mint most.
A másik oldalról, anyósom szülei önkormányzati bérlakásban éltek. Nem tudom a teljes sztorit, de lehetőségük lett volna megvenni szinte fillérekért, és akkor a lányuk (anyósom) örökölte volna. Viszont ők úgy gondolkoztak, hogy nekik sem volt semmijük, a lányuk is tanulja meg felépíteni az életét, így csakazértsem vették meg a lakást.
Szóval régen sem volt csak így, és most sincs csak úgy. De régen szerintem lényegesen könnyebb volt anyagilag támogatni a gyerekeket.
Régen sem segítették jobban.
Vidéken a gyerek besegített a házimunkába! Kb 600 négyszögöl kert. Ennek művelésébe! Állatok etetésébe, ganézásába! Stb.. Stb.. Mindenféle hiszti nélkül.
Mosásba, mosogatásba.. Akkor még automata dolgok hol voltak?
Ma?
Az általad védettek, délig alszanak. Már az is nehéz számukra, hogy maguknak kell szedni a kajából..
Az igényeik az egekben...
Ilyen telefon, olyan márkás ruha stb... Ja, s kocsi...
Különben a szülő egy állat! Ha ezeket nem adja meg számára!
Ha a szülő keres mondjuk, 200-at nettó, (ebben az országban, sajnos a többség ennyit sem), az általad védett fáj szerint, a szülő, köteles 100-at nekik adni kb 40 éves korokig! Mert nekik az a segítség jár!! A szülő örüljön, hogy kenyeret s vizet fogyaszthat a maradékból!
Régen 4-9 gyerek is volt egy családban! Szerinted, 9 lakást vettek a szülők még pluszba?
Bitas állítasz.
Az az igazság, hogy ez a mostani generáció lusta, s álomvilágba él! A régi házimunka helyett, most DMEL KELLENE menniük dolgozni! DE!!
Ezek? Egy élősködő faj!
Sajnos igen. A fizetések igen mélyen vannak. Persze aki itt ezen az oldalon ír az mind 500 ezret keres. Pedig a többség.. Csak kérdezd meg az előadókat, ott ahova jársz vásárolni. A takarítókat, stb..
Ja.. Hogy minek csinálják? Képzeld el, ha ők nem lennének... Ha nem lennének azok a munkások, akiket itt oly szívesen lemondanak!
Visszatérve az áldott mai fiatalságra! Ilyen jó dolguk sosem volt!
A gyerek párja ne költözzön.. Stb.. Sajnos alkalmazkodni nem tudnak. Te kérdező, főznél mosnál, stb még egy emberre csak úgy? Gondolom nem. Ők mindent jobban tudnak. Mi szülők prolik vagyunk a szemükben.
Itt hány olyat lehetett olvasni, hogy nyáron anyám szid, mert nem segítek neki... Pedig nekem jogomban áll délután kettőig aludni... Muterom meg a munkából hazajöhet, simán kitud mosni, mit hisztizik.. Nekem 18 évesnek, pihennem kell, a suliba úgy elfáradtam májusig..
Láss csodát, mindenki a lusta felnőtt gyereknek ad igazat..
Igen is a szülő napi 8-10 óra munka után, köteles kinyalni a pici 18-20 éves lénynek a házsóját.
Ennél többet mit adjon annak a lénynek a szülő??
"de közben teljesítsen úgy, hogy felvegyék állami támogatott szakra vagy ne menjen tovább tanulni."
Csak megjegyzem, hogy szüleink, nagyszüleink korában csak az tanult tovább, akit felvettek az állami szakra, mivel nem volt más. Nem lehetett pénzért gyengébb képességekkel bejutni és éveket bukdácsolni, mert nem kredit rendszer volt. Igaz, akkor még volt értéke a diplomának és nem járt egyetemre minden félhülye.
A gyerekek kényszerből szültek a szülők nyakára, sokakat nem tudtak támogatni és hitelt vettek fel vagy állami bérlakásokban éltek.
A szülőknél a fiatal házasok laktak, nem az éppen aktuális barát/barátnő cuccolt a nyakukra.
"dehát hova tudna szülni egy 23-24 éves, ha otthonra nem lehet, mint a szüleinek anno?"
Egy kétszobás panelben nem élhet együtt 3 generáció. Nonszensz. Nagyobb családi házakban megoldható.
EGyébként most is a szülők támogatják a felnőtt gyerekeiket a lehetőségeikhez képest. Nyilván reális mértékben.
Miért ne támogatnák?
A barátnőm megkapta az elhunyt nagyszülei házát és a nyaralót is a nevére íratták.
Kapott autót is és a tanulmányait is fizetik.
Nekem - bár lakást nem kaptam - kialakítottak egy teljesértékű lakrészt, addig tanulhatok, amíg szeretnék.
Jómódú, értelmiségi körökben ez evidencia, nem is értem a kérdést.
Nyilván, ahol nincs rá mód, ott azért.
Az eszedbe sem jutott,hogy azért nem támogatnak sokakat ilyen komoly dolgokkal,mint lakás,ház ,mert nincs miből ?
Mellesleg régen sem mindenhol volt ez a helyzet amit felvázoltál. Én 40+ vagyok ,és már a nagyanyámék is hitelből vettek lakást maguknak ,nem a szülőknél laktak és nem is oda született apám .
Szerintem aki megteheti,az ma is támogatja a gyerekét,aki nem ,az nem . Léteznek olyanok,ahol megtehetnék,de mégsem teszik ,de hidd el ,ez az oldal nem reprezentatív minta,rengeteg a troll ,de ez nem a valóság .
Apám idén lenne 66 éves. Mèg bőven az "átkosban" volt fiatal. Mesélte, hogy úgy építette a házat, hogy egyik hónapban megvette a cementet, a másikban a meszet, stb. Két év alatt kész lett a családi ház, hitel nélkül. Volt, hogy fél hétvégét itt falazott a baràti kör, a másik felében a Balatonfüreden mulattak. Nem kellett nélkülözniük egyáltalán.
Mikor 9ezret keresett, 3ezer volt a jogsi.
Ma mi van? Két év alatt a telekre se szeded össze a pénzt, és 15-25 évig fizeted a hitelt. Minden, de minden sokkal drágább.
Mi (40-esek) már semmit se kaptunk készen a fenekünk alá. Hitelből vettünk otthont. Még fizetjük egy darabig. Közben ott vannak a kamasz gyerekeink, akiket el kell indítani az életben. Fősuli, jogsi, saját lakás.... Van rá 5-10 évünk, hogy megteremtsünk mindent, amire a mai fiatalok nem képesek, csak duplán vagy triplán. Hogyan?
Most őszintén. Mitől volt jó az a rendszer, ahol az ifjú férj a házasságkötés után hazavitte a szülei házába a feleségét, ahol "kuss" volt a neve és szinte mindenben alkalmazkodnia kellett?!
A generációk kevés kivételtől eltekintve ma már nem akarnak egymás nyakán élni. Éppen elég dologban kell a munkahelyen és az élet egyéb területein alkalmazkodni, otthon már ne kelljen.
És a szülők sem akarnak a fiatalokhoz alkalmazkodni, nincs ebben semmi rossz. Felnevelték őket, most már szeretnének a saját rendszerük, életritmusuk szerint élni.
Manapság jóval nehezebb egy lakást, vagy házat megszerezni, olyan árak vannak azokon a területeken, ahol meg is lehet élni. A szülők is szinte nyugdíjas korukig fizetik a hitelt, amit a saját lakásukra felvettek. Hacsak nem átlagon felüli a jövedelmük, esélyük sincs a gyereküknek lakást venni, főleg ha azok a gyerekek egyetemre jártak és azt a szülők finanszírozták.
Teljesen más világ van, kár összehasonlítani a régivel. Melyik fiatal nő akarna együtt élni az anyósával egy életen át? Ha megnézed, itt naponta több kérdés van arról, hogyan lehetne elásni az anyóst, mert levegőt vesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!