Miert utal az edesanyam?

Jézusom, el ne dobd már a fiatal életedet egy ilyen ..... nő miatt!

Nem neki kell megfelelned! Nem írtad, hány éves vagy, de egyszer leléphetsz majd otthonról, és elkezdheted a saját életedet! Ez éltessen, tegyél meg mindent a jövődért! A legjobb lenne, ha egy pár évre eéhúznál külföldre érettségi után, így pénzt keresnél (=nem lennél anyagilag kiszolgáltatva), nyelvet tanulnál! Semmiképp ne gondolkozz az öngyilkosságon, akármilyen nehéz is! És hidd el, hogy értékes vagy, mindegy, mit mond rólad, ő beteg, azért mondja!!!

Először is verd ki a fejedből az öngyilkosság gondolatát! Gondolj bele mennyi jótol fosztanád meg magad! Lehet nehéz ilyenkor arra gondolni,hogy minden jóra fordul, nem tudom, nem voltam még ilyen helyzetben,de semmiképp se mondj olyanokat, hogy nincs értelme élni, mert ez nem igaz!

Nem tudom mennyi idős vagy de lehetnél kolis, persze ehhez kell, hogy anyukád is támogasson, viszont ha vagy már 16,akkor mehetsz diákmunkára, így lesz saját kereseted, ami ilyenkor plussz előny.

Ha van nagyszülő, tesó aki befogad, az is szóba jöhet. Amennyiben kénytelen vagy mégis otthon élni anyáddal, akkor igyekezz minél kevesebb időt tölteni vele és keress elfoglaltságot, ami eltereli a gondolataid! Nem tudom mi érdekel, de biztosan tudsz találni valamit.

Egyébként sportolhatsz is, nagyon jó stressz levezető. Nem kell feltétlenül eljárni valahova, lemehetsz futni az utcára, meglátod milyen jó kiszellősztetni egy kicsit a fejed és még egészséges is.

Fura lesz, amit mondok, nyilván le is leszek pontozva miatta, mert úgyis csak az a jó, aki szidja a másik felet.

Anyukád beteg, ráadásul eléggé csúnya betegsége van. Hallottam már olyan emberekről, akik az állapotuk rosszabbodása miatt szándékosan "vadították" el maguktól a szeretteiket, mert úgy gondolták, hogy így majd kevésbé fog fájni, amikor meghalnak. Nyilván nincs igazuk, de egy nagyon beteg ember nem mindig tud reálisan gondolkodni. Próbálj meg apukáddal beszélni arról, hogy mit érzel és tőle kérj segítséget, hátha ő tud magyarázatot adni anyukád viselkedésére.

Egyben biztos vagyok: anyukád nem utál, szerintem a barátaidnak van igaza.

Nyugodj meg, és kérlek téged hogy gondold meg magad. Az öngyilkosság nem játék, úgyszintén az érvágás. Anyukédnak mindenképpen pszihológusra van szüksége, és te is nyugodtan elmehetsz apukád segítségével, de egy közeli rokon is a segítségedre lehet. Szerencsére még nem volt rá szükségem, de neked lehet tud segíteni:

#WEB.: [link]

#TEL.: 116 111

A korodat nem írtad, de gyanítom 14-16 körüli vagy. Javíts ki ha tévedek. Nyugodtan írj nekem privát üzenetben, ha szeretnél beszélgetni.

Az öngyilkosságot megint mondom, felejtsd el! Ki tudja mi minden jóról maradnál le? Semmi sem tart örökké, kitartással minden elérhető!

:)

Sok sikert a dolgaid megoldásában, és kívánom hogy te, és a veled hasonló helyzetűeknek jobbra forduljon a helyzet minél hamarabb.

Sajnos vannak olyan donorok, akik már akkor ilyenek, amikor nem is betegek. Na, az ő gyerekeik mit mondjanak?

Azt viszont én is erősítem, hogy öngyilkos semmiféleképpen se legyél, senki nem ér meg annyit, akár vérrokon, akár nem. Nekem egyik ismerősöm került nemrég pszichiátriára szerelmi bánat miatt, nem éppen támogató háttér miatt.