Támogatnád-e a gyeereked, ha az lenne az életcélja, hogy híres/ismert legyen?

Először akarjon VALAMI lenni (szakma, hivatás), és aztán UTÁNA dolgozzon úgy, hogy híres legyen abban a szakmában.

De ez a "híres mert híres" - hát ilyesmiről azonnal le kell beszélni!

Jajj, ez a virágkötős-takarítónős kérdező is?

Akkor már itt sem voltam! :-DDD

Az Epheszoszi Artemisz-templomot egy Hérosztratosz nevű görög csak azért gyújtotta fel, hogy a saját nevét híressé tegye. Ilyen és hasonló esetek miatt sajnos nem tudom támogatni a híressé válást, mint célt. Ha valamiben segíteni akar másokon, és közben "véletlenül" híres IS lesz, azzal semmi problémám. De ezzel a magamutogató, hivalkodó "híres akarok lenni" célkitűzéssel nem csak hogy nem tudok azonosulni, de egyenesen jellem hibának tartom.

[link]

Ez nem cél, hanem gyerekes álom. Ha színész/énekes/festő stb akqr lenni, az oké. Ha jó lesz benne, még akár ismertté is válhat, de ahhoz előtte keményen kell dolgozni.

A 'híres akarok lenni' nem életcél.

Mondjuk az aranyos, hogy azért akar híres lenni, hogy jót tegyen, ilyenben èn is benne lennék:)

Inkább arrafelé terelgetném, hogy amit csinál, abban legyen jó meg elismert (aztán vagy híres is lesz mellé v nem), de az ilyen, hogy a puszta hírnévért híresnek lenni.. amellett hogy gáz, nagyon ritka, hogy sikerül.

Emellett megmutatnám neki, hogy a mikrokörnyezetében is lehet mások segítségére, adhat szendvicset a hajléktalanoknak, utalhat pénzt alapítványoknak, stb, nem kell ahhoz feltétlen ausztrál koalákat menteni és kiposztolni, meg hasonlók, hogy jót tegyen.