Tett valaha valamelyik szülőd olyan rosszindulatú megjegyzést, amit soha nem tudsz elfelejtenil?

Elhiszem, hogy russzul esett apádtól ilyet hallanod.

Ezért most, Benned is van egy indulat irányában. Ki tudja miket gondolsz most Te Ő róla?

Aláhúzom az indulatot.

Az indulat mindig rossz tanácsadó. Sokszor mondunk vagy teszünk indulatból valamit, amit rövid időn belül akár meg is bánunk. Vannak akik zsigerből nyomják a káromkodást, a bántó szavakat, sajnos.

A Te olvasatodban ez a számodra bántó kifejezés megkérdőjelezi, hogy szeret-e Téged az apád? Ha elment érted, szerintem szeret, de szülőként már tudja, hogy egy 20 éves lány önálló akaratával szemben nem sok mindent tud tenni. Hidd el az ember a saját gyermekét nem tudja örömmel részegen, KISZOLGÁLTATOTTAN látni. Lehet, hogy csak indulatában szaladt ki a száján.

Megtudhatod! Egyszerűen megmondod Neki, hogy nagyon megbántot amikor lek...-ot. A mai napig is fáj, és nem tudod, hogy most mit gondolj a kapcsolatotokról?

Egészen biztosan magyarázni fogja. De készülj fel rá, hogy ha akkor nem tudta kezelni az indulatát, lehet, hogy ismét felszínre tőr. Sokszor azért, mert nem tudjuk még magunk sem, hogyan kezeljük ezt a váratlan helyzetet.

Az életben mindig Ők lesznek a szüleid, és Te leszel a kislányuk. És mindig lesznek, újabb és újabb helyzetek melyben még járatlanok vagyunk.

Szeressd a szüleidet addig amíg csak szeretheted őket. Bármilyenek is, Te egy egyedi, megismételhetetlen egyéniség vagy. Életed nekik köszönheted.

Én már sok-sok éve kapok gyakran ilyen átkokat/szitkozódást anyámtól, de mivel már tudom hogy nem gondolja komolyan és csak az ideg beszél belőle így már hidegen hagy, de azért sosem tudnám ezt/ezeket elfelejteni.

16L ^^

13 évesen se voltak barátaim, magamnak való voltam. Vagyis... majdnem. Sose ment jól a barátkozás. Apámmal összevesztünk, nem tudom min. Mondom neki, nem sikerültem olyan rosszra, nem drogozok, nem iszok, nem lógok a suliból, nem vagyok k*rva, alapvetően nincs velem probléma.

Erre ő: Inkább lettél volna k*rva, ha úgy legalább mennél valahova.

Apám amikor gyerekkoromban néha nagyon megvert, azt mondta hogy őt is szétverte az apa, ő is veri a gyerekét és én is verni fogom a gyerekem ha majd lesz.

Amúgy jó ember, csak nem igazán bírta a kisgyerekekkel járó stresszt.

Most meg csodálkozik hogy nem akarok soha gyereket...