Melyik volt a legfájóbb mondat, amit a szüleid mondtak neked valaha?

Hasznavehetetlen dög. Nyomorult vagy,hogy tényleg semmihez sem értesz?

A hátam mögött mondták, hogy ugyanolyan "büdös qrva" vagyok, mint a többi lány. Egyáltalán nem vagyok annak mondható.

A kollégái előtt vágta a képembe anyám, hogy ő nem lehet büszke rám, sem a testvéremre, mert nekem nincs diplomám, bezzeg a kolléganők gyerekeinek mindnek van! Ordítva vágta a képembe az irodában, ahol mér rajtunk kívül voltak vagy nyolcan. Nagyon fájt, és azóta sem tudom ezt elfelejteni, és nem is fogom soha.

Apámtól az a mondat,hogy én nem vagyok a lánya,és ki tudja,kitől vagyok én,mert neki nincs olyan elbacott gyereke,mint én...ettől a perctől kezdve számomra meghalt az apám.

Amikor 2 hónapos volt a babám, ott volt nálunk anyum. Megkértem, h vigyazhatna rá, amíg felporszivozozok (akkoriban nagyon sokat sírt a kicsi, hasfajos volt), és az volt rá a válasza, h anno neki se segített senki. Akkor megfogadtam, h ha kéne a segítsége, se szólok neki, nagyon megbantott ezzel.

Halj meg, bánom, hogy megszülettél, olyan vagy, mint apád..

A best az a "szakadt volna anyádba a fejed mikor megszülettél" volt.

Kiskorom óta aktivan sportolok, versenyzek, és miután végig szenvedtem tavaly az egész nyarat midnen nap napi 7ora edzessel (napi kettő +kiegészítő ) oda b😁taknekem hogy úgyse fogok elérni semmit, Minek csinalom😂😂. Lelkemet kitettem erte és előadták hogy mennyire támogatnak (persze csak masok elott). De ez a mondtad orokke megmaradt egyszerűen letortek a szarvam nem is kicsit

8as vagyok. Volt meg sok hasonló szép, de olyan is votl hogy aztmondtak hogy védekezni kellett volna vagy meg se szülni engem 🤷‍♀️