Melyik volt a legfájóbb mondat, amit a szüleid mondtak neked valaha?

Hosszú lista lenne. Lényegében 13 éves koromig alig volt nap, hogy ne hallottuk volna, hogy mennyive carabbak vagyunk, mint bárki más. Hetente többször is megveretett minket a nevelőapánkkal, de nem kikaptunk megveretett. Kivert fogak, törött csontok, hegek. Impotens gyermek és családvédelem. Ezek emlékeztetnek a múltra. Leginkább “ a döglenél meg, mint apád “ volt a sláger, de szavakkal már nem tudott bántani. 14 éves voltam (1995), amikor a postás pénzt hozott. 27.000ft-ot kaptunk valahonnan. Nem szóltam, amikor hazaértek. A pénz érkeztéről nem tudtak, így nem is keresték. Pár hétig rettegtem, hogy mi lesz. A kályha szellőzőjében alul volt eldugva a pénz, egy tanulmányi oklevélből készült borítèkban. Aztán a terv megszületett. Megszöktem. A saját társasházunk pincéjében bújkáltam kb két hétig, aztán jöttek a hidegek, végül be tudtam költözni egy kollégiumba. A pincében töltött idő volt életem addigi legszebb, legbiztonságosabb ideje és helye. Volt lent wc meg egy csap, tisztálkodni tudtam, de a pince jellegzetes szaga a holmimba ívódott. Többször is majdnem összefutottunk a földszinten, mert a pince kijárat a társasházi bejáratnál volt. Sosem felejtem el. Megváltás volt! Hatalmas megváltás. A testvéreim is dobbantottak egy éven belül. Egyikük a nagymamánkhoz ment, másikuk a dédihez. Egyszer sem kerestek. Leérettségiztünk, szakmát szereztünk, ma dolgozik mindenki és titkoljuk, hogy mi volt. Egy emlék volt, ami nagyon megmaradt bennem. Az érettségi banketten, ahogy a padon ül a barátnőm és az anyukája. Más nem volt ott “család”, csak ők. Tudom, hogy nem ez volt a kérdés, de olvasva a válaszokat, jó volt ezt leírni.

5ös vagyok. A 2.eset,amit soha el nem felejtem, h épp falunap volt nálunk, aznap volt a 16.szuletesnapom.Anyum mondta, h éjfélre menjek haza. Én 1 órát késtem. Persze, nem volt kihuzva a kulcs az ajtóból, h be tudjak menni. Ki nyitotta az ajtót, megkérdezted, hol voltam eddig. Mondtam, h a csajokkal kicsit tovább maradtunk. Erre ő még az előszobában lekevert 1 pofont, odatettem az arcom elé a kezem, aztán meg a fejemet kezdte ütni a tenyerével.

Ja és tegyem hozzá, h sosem voltam elmaradozos, nem jártam discoba se, már csak felnőttként. Akkor gondoltam nem lesz baj, ha 1 órát kések, úgyis szülinapom volt. Mindenre számítottam, csak nem erre. Ha ez eszembe jut, mindig könnybe lábad a szemem, ahogy most is. Ezt a szülinapomat sosem felejtem el,sajnos.

10es# örülj neki, h nem volt Neked ilyen soha. Dehogy kérnek bocsánatot,még nekik áll feljebb és nekünk úgysincs igazunk. Tudnék írni még pár storyt, de nem akarok nsirni, mert nagyon rossz emlékek ezek,amit nem lehet elfelejteni. És amikor mondom anyámnak, h a bátyámat jobban szerették már gyerekként is, mint engem, persze nincs igazam, pedig a tettek magukért beszélnek.

Bárcsak meg se születtél volna, téged nem is akartunk, mindent tönkre teszel, olyan béna vagy.