Hogy tudnám ezt kibírni vagy figyelmen kívül hagyni? Normális az ilyen viszony más családban is?

Sziasztok!

Az apám mostanában (eddig is de most különösen) teljesen az agyamra megy. Itthon tanulok már 2 hónapja, elkezdődtek az érettségik is. De akármit csinálok itthon mindenért elkezd kiabálni, nem csak most, régen is. Pl. ha bekapcsolom a számítógépet, vagy a tv-t, ott fetreng a kanapén és egyfolytában nekem orbákol, hogy kapcsoljam már le. Vagy ha gépezek, és ő nézi a tvt akkor 5 percenként felém néz, megszólít és kérdezi hogy mit csinálok már megint. Az is leszúr ha véletlenül megroppan valamim, vagy ha anya kínál valami étellel, és nemet mondok, akkor elkezdi: nehogy egyél, mert a végén még bajod lesz tőle (persze szarkasztikusan és fennhangon) Vagy elkezdi hogy nehogy egyen már a dagadt, attól hízik, mégnagyobb lesz a valaga stb.. Annyira unom már, nekem meg anyának egyfolytában megmondja, hogy mit csinálhatunk, és anya folyton szidja a hátamögött de nem szól neki, és ha én visszaszólok apának akkor megvédi, és ő is engem szid le. Itthon van, ő folyton tvt nézi, de mi nem tehetjük anélkül, hogy cirkuszt ne csapna miatta. Fekszik és egyfolytában kiszolgáltatja magát. Mindent behozat és kivitet magának. Órákon keresztül max pisilni áll fel.

Mindegy. Ez az általánosság volt. A mostani helyzet ami különösen kibírhatatlan. Állandóan, egész délután azt hallgatom, hogy én mennyire nem tudok semmit megcsinálni, úgyis megbukok, már jobb ha most munkát keresek stb.. Pedig nem vagyok rossz tanuló, de ő mindenért degradál, soha semmiért nem dícsért meg egész életemben. Ami nem zavart de legalább ne illessen olyan szavakkal ami nem igaz. Meg olyanokat is mond, hogy régen az ő sima közép érettségije nehezebb volt mint a mi emelt érettségink, és hogy én még a középszintet sem vagyok képes megcsinálni. Azt sem tudja milyenre írtam, és nem is mondtam ilyet neki, hogy nem sikerült. És úgy beszél nekem ilyeneket, hogy közben meg olyan dolgokat mesél, hogy mindent leszart, semmit nem volt hajlandó megtanulni, minden ellen lázadt, és ő még így is megkapta a kettest-3as-4est csak mert őt kedvelték a tanárok, vagy olyan jól puskázott. És ezt olyan büszkén meséli el.. Anya meg issza a szavait, és akármit mesélnék a saját dolgomról, ami épp most történik velem, vagy mesélnék az érettségiről, milyen feladatok voltak, hogy sikerült stb.. akkor rögtön beleszól és elkezd egy 10 perces történetet mesélni és én addig meg ott hallgatok mert végig sem tudtam mondani amit akartam. Kb fél percig nem tudok beszélni, anélkül, hogy közbe ne vágjon.

De nem ez a legrosszabb, hanem az, hogy pont támogatás helyett egyfolytában csak rosszat mond rólam/nekem, mindig ezt hallgatom, hogy úgyse sikerül, és megbukok. Nem érdekelne a sz.ros támogatása(már bocsánat) de legalább ilyeneket ne mondana. Nagyon lehangol, és nem tudom kizárni. Egész délután búskomor vagyok, és reggel, mikor megyek vizsgázni sem túl jó a hangulatom, Félek, hogy rámegy a teljesítményemre.

Valami tanácsokat, hogyan tudnám kizárni) Igazából már leírni is jól esett, köszönöm aki elolvasta.

Hasonló tapasztalatokat várok, ha van valakinek :)