Hogy hiheti Anyám hogy nekem karrieremnek kéne lennie, ha sosem támogatott a tanulásban?

A fejemhez vágta, hogy nem gondolta, hogy én csak ennyire fogom vinni. Mivel mindig számítógépeztem és kódolásról beszéltem, meg hogy milyen jó lenne ilyen irányba tanulni, ezért ő meg volt győződve róla hogy én programozó leszek és ezért teljesen meg volt nyugodva!

Nem is értem hogy hiheti ezt? Általánosban oroszra (!) iratott be, hiába könyörögtem az angolért. Azt mondta hogy ők is azt tanulták, meg közelebb is van mint Amerika, jobban jön ez Európában. Azóta se megyek vele semmire, amilyen szrul tanították, már alig tudok valamit. Majd a középiskolába infós suliba akartam menni, könyörögtem, hogy legalább a nyílt napra elmessek, de ehelyett beiratott az utcánk végén lévő szakközépiskolába kb titkári szakra, mert “az ilyen számítógépes dolog, jó lesz az és közel is van”. Beleszólásom nem volt, a szülő döntött el mindent. Egyetemre szerettem volna menni, de angoltudás hiányában ezzel a szakkal nem vettek fel egy infós felsőoktatási intézménybe sem. Végig kértem hogy angolra járhassak, de nem engedte. Akkoriban nem volt internet, hogy magamtól tanulni tudjak. Az első sikertelen jelentkezés után elzavart dolgozni, kb kitett otthonról hogy álljak a saját lábamon, mert vele is ezt csinálták a szülei. Ez tanít meg majd az életre.

30 éves koromban jutottam el oda, hogy mostanra az internetnek hála megtanulhattam valamit angolul és van pénzem és időm elmenni egy nyelvtanfolyamra! Már nem kell éjjel-nappal melóznom a betevőért. Tervben van hogy az intenzív nyelvtanfolyam után beiratkozok egy programozó képző suliba (nem egyetem). Állítólag 1-2 év alatt szobafestőből is profi programozót faragnak! Nagyon reménykedem most ebben, sok reményt fűzök hozzá.

Anyám ahogy megtudta ezeket a fejemhez vágta hogy ő azt hitte már rég programozó leszek és karrierem lesz! Amikor visszakérdeztem hogy taníttatás nélkül mégis hogyan akkor azt válaszolta: a te életed, miért nem oldottad meg? Középiskolában végig melóztam hogy bármit vehessek, mert nem volt semmi pénzünk, egy kólára nem tudtam volna meghívni egy lányt amúgy, utána meg a maradék időben Anyámék földjén kellett dolgozni, betakarítani. Mégis mikor-miből jártam volna a saját szakállamra magán suliba?

- Szerintetek hogy hiheti Anyám a saját igazát?

- Vagy neki van igaza valóban?

- Nem késtem el a programozói karrierrel?

- Ennyi idősen meg lehet tanulni jól angolul?