Mit csinaljak, ha a lanyom sir az Erasmus feleven es minden nap felhiv vagy megirja, hogy haza akar menni?

Nos, kedves Kérdező... mit szólsz? A különböző válaszokból mit szűrtél le?

Megjegyzem, az előttem szóló "viktoria111í' amit írt neked, az így is van. Hogy nem kötelező részt venni olyan helyzetekben, amikben Ő nem szeretne. Főleg azért, mert nem egy háborúban harcoló katonáról van szó, ahol ugye... parancsot kell teljesíteni. És más választása nemigen volna.

Ám annak is igaza van, aki meg azt mondja, hogy keressen magának olyan társaságot, akikkel szívesen tölti az idejét. (Csak az nem talál, aki nem keres!)

Amennyiben arról van szó, hogy esetleges szobatársai nemkívánatos életmódja zavarja Őt konkrétan, tehát mindenben... tanulásban, kikapcsolódásban, pihenésben... úgy persze az a legcélszerűbb választás, ha onnan távozik.

De az is igaz, hogy "nyereg alatt puhul a hús!" - ha érted a mondást a lányod esetére vonatkoztatva.

Aztán írod: "Eddig onallo volt es mindent megoldott magatol, de most ugy erzi, hogy senki sem torodik kint vele." - Na és hol itt a probléma? Ha egyszer önálló volt... akkor miért is kéne vele bárkinek is törődnie? Aki nem önálló... mindig is csak azzal kell inkább törődni. Azt kell biztatni, segíteni, hogy önállóbb lehessen. Nem? Aki meg egyébként is önálló, az meg a másik oldalon szokott állni és Ő az, aki törődik inkább azokkal, akik kevésbé önállóak, így törődést igényelnek. (Ha jól gondolom)

Viszont ennél többet nem igazán mernék mondani, minekutána semmit sem tudunk a pontosabb részletekről. Milyen családból való a lányod, milyen habitussal bír, milyen apropóból ment ki, stb... Egyáltalán... azt sem tudjuk mivel indokolja, hogy sírnia kell. Mert ha csak annyi, hogy ... mert itt mindenki csak bulizik... Ez azért még önmagában nem igazán nyomós érv. Mert hogy Őt ez miért zavarja? Mit foglalkozik másokkal? Hogy a többiek mit tesznek és mit nem... az nem az Ő ügye és nem a saját problémája. Vagyis a kérdés az, hogy MI valójában, konkrétan a problémája?

Szóval? Mit gondolsz és mondasz Te, aki a szülője, s gondolom felnevelője is vagy lányodnak?

Az ERŐ legyen Veled!