Van itt olyan férfi akinek a második felesége/élettársa nem tudta elfogadni az előző kapcsolatából származó gyerekét? Mi lett a történet vége?

A mi tortenetunknek nincs még vége. En a no vagyok. A ferjem fogalmam sincs mit akar. Válni sajnos nem. Es eleteben most elsozor mondta, hogy jaj o sehol sincs a sorban milyen rossul erzi magat...(en ezt azota erzem, hogy kozos lakasba osszekoltoztunk).

A valosagunk ez: apuka 4 gyerekkel elvalt, mert anyuka megcsalta es a 4 gyerekkel lepattant a dusgazdag szeretohoz. Vegul valoper idejen megis 2 gyereket a ket legkisebbet visszakapta. Aztan eldegelt egyedul neha talan egy kis szexkapcsolattal 8 kemeny evig egymaga a 2 gyerekkel. Ivott, pszichiaterekhez jarkalt. Hovegere sose maradt penze, de a ket gyerekre rengeteget koltott (amit lehetett megvett nekik, magantanart fizetett stb.), igaz pl. a sok karos szenvedely miatt a legolcsobb etelekre futotta csak, de az adidas cipo megvolt. A ket idosebb gyereknek drogugyletei lettek mar 16-17 evesen. Aztan jottem en. Akkoriban osszevissza feltunedeztek nala az idosebb gyerekei is, de azt allitotta ez csak ideiglenes, segit a lakhatasukban. Ekkor amar a "kisebbek" is javaban kamaszok voltak.

En nyitottan, lelkesen alltam minden gyermekehez, o hangoztatta ujra csaladban akar elni. Tudtam nem lesz egyszeru, jo ha baratok lehetunk a gyerekeivel vagy legalabb kolcsonos tisztelet lesz. En aggodtam, hogy a sajat gyerekem elfogadja oket stb. A gyerekem teljesen rajongott a ferjem nagy gyerekeiert. Ok le se izeltek. Szegenyke ezt eszre se vette a nagy rajongasban (nagyon kis naiv a beszolasokat meg nem is ertette). Mivel ugy ismertem magam, hogy imadom az embereket, szeretek masoknak segiteni, laktam mar egyutt mindenfele koru/nemu/szocialis helyzetu emberrel (alberletek, kollegiumok, hosszu utazasok, rokonok) az egyutteles se lehet problema foleg, ha olyan lakasban lakunk majd ahol mindenki privatszferaja biztosithato lesz, legalabb egy sajat kis szoba erejeig. Osszekoltozes utan kezdodott a pokol.

Kiderult a nagyobb gyerekek kozul egy kemenyen drogozik (nem volt igaz, hogy mar nem), egy vidojatekfuggo es amikor egyszer nem engedtuk jatszani (mert egyedul maradt volna a detto fuggo tesojaval es elotte egy ilyen esetben hatalmas verekedes lett belole, na ezt egy uj lakasban sztem senki nem kockaztatta volna) akkor nagyjabol velem teljesen az apjaval hosszu honapokra megszakitotta a kapcsolatat.

A ket kisebb gyerekrol: egyutteles lehetetlen volt veluk. A tisztasagot, rendet, de meg a kerem es koszonom szavakat vagy a normalis vecehasznalatot se ismertek, nemhogy a kozos lakoterert kozosen teszunk vagy netan barmi hazimunkaban akar csak maguktol vagy keresre segitsenek. Ugyan. Az idosebbikrol sajnos hamar lejott szamomra, hogy valami nagyon nem okes vele. Igazam lett drogos volt o is. Feltettem a sajat gyerekemet joggal es mivel nem.lehetett rajta segiteni es minosithetetlen volt a viselkedese (nem is igazan velem, hanem a sajat apjaval) vegul ultimatumott kapott es el is ment. (Mindenki megnygtatasara...a sajat edesanyja se birt vele es vegul kidobta, de kidobtak az addiktologiarol is es megis koszoni el mint Marci hevesen.) Az utolso gyerek magatol ment el, mert eletemben egyszer erelyesen raszoltam takaritson az allata utan. Elment anyujahoz, mert ott epp felepult egy nagy farmjuk (dusgazdag exszerto mar ferjkent ott megorzodott) es talan ott van bejarono:-).

Miutan eveket vegigkuzdottem es a sajat gyerekem ele helyeztem (a drog kivetelevel) a parkapcsolatom, megis x ev hazassag utan es mar kozos gyerekkel is EN vagyok az, aki allitolag minden baj es banat gyokere. (4-bol 3 gyerek mar akkor drogozott, amikor en meg csak nem is ismertem a parom) Sőt en uldoztem el oket es en "gyulolom" oket. Meguntam es szemleletet valtottam. Pontosabban belefaradtam a kedves es jopofa, barati hozzaallasba es leginkabb abba, hogy a ferjem csakis a gyerekeinek ugrik, mindig utanuk futkos, liheg, barmi bajuk van, hiaba felnott dolgozo emberek egybol az apjkat nyuljak le penzekkel o meg egybol fizet a kozos kassza rovasara is. Ezert egy ideje a sajat elso hazassagombol szarmazo gyerekem es a kozos gyerek elvez nalam is mindenben elsobbseget. Hagyom menjen a ferjem a dolgozo nagy gyerekei utan, nem erdekel mar mit csinal, hol jar, kivel van. Neha mondom talan hetvegen azert velem is tervezhetne, de mar hozzateszem, ja aht eddig se tetted. Aztan szervezem a sajat programjaim a sajat gyerekeimmel. Ez nem tul regi felallas, de erdekes mod most eszrevette, hogy de haaaat ize o hol van a sorban.

Mondtam ott ahol en vilageletemben voltam mellette. Ugyhogy ennyit arrol, hogy valoban nem kell gyerekes pasival kezdeni, nem a szavainak, hanem a tetteinek kell hinni. Ha tipikusan kompenzalo, buntudatos szulokent viselkedik a gyerekeivel (nem sol ra semmiert, mindent megvesz neki blabla), akkor hagyd a f.ba. Es a tortenetem azert is elkeserito, mert en sajnos soha nem sajnaltam a kozos haztartasra es programokra a penzem. Az en keresetem reven ugrottak a ferjem velunk elt gyerekei is eletsinvonalat, lett sajat szobajuk, ehettek minosegibb es mennyisegileg is tobb etelt es kaphattak tobb es jobb ruhat, jobb kategorias telefont...de se az anyagi se az erzelmi torodes, odafigyeles nem hatotta meg oket. Szamukra en "a senki" voltam (persze a fott eteleimet, takaritast, tiszta ruhatnem utasitottak el...), most hogy szamomra ok is "senkik" lettek mar egybol en vagyok a vilag legnagyobb szemete es osellensege.

Valni szeretnek. A ferjem meg mint kezdtem nem tudom mit akar. Nekem jobb lenne a sajat gyerekeimmel. Es legkozelebb inkabb okosan maradnek szingli anyuka.

Első feleségként mesélem el a helyzetet:

A lányaim apja sosem volt mintaapa, részben ezért is váltunk.

Mikor összejött a (most már) második feleségével, először minden szuper volt. Rendeződött a kapcsolattartás, sőt, volt olyan, hogy az ex nélkül is összefutottunk hambizni, kávézni.

Volt egy csodálatos fél év, amikor minden olajozottan ment, megvolt a kommunikáció, minden.

Aztán szép lassan kifordultak a problémák, amik egyidőben kezdődtek a második feleség terhességével és lánykéréssel.

(Nem akarom részletezni, annyi elég, hogy a kisebbik lányom (akkor 3,5 éves volt) újra bevizelt, állandó szorulása volt a stressztől, és még most is néha rájön, pedig két év telt el.)

Ritkulni kezdett a kapcsolattartás, végül másfél évvel ezelőtt megszűnt, de olyan hirtelenséggel, hogy még megbeszélte velem az apjuk a következő láthatást, és mikor eljött az idő egyszerűen nem jött, letiltott mindenhol (újnej szintén)

Gyerektartásért is bíróságra kellett mennem.

Exanyóstól tudtuk meg, hogy megszületett a baba, aki most már kb 14 hónapos lehet.

Ami durva, hogy végig az lett magyarázva a gyerekeknek, hogy az a baba a kistestvérük, hogy majd segítenek pelusozni, stb. És soha nem is láthatták.

Nekem ezért nem kellett soha gyerekes férfi ,tudom,hogy nem tudnék más gyereke után takarítani,háttérbe szorulni , de ha nem foglalkozna a gyerekeivel,nem hozná el őket láthatásra stb az pedig emberileg nem tetszene.

Szerintem ez a legjobb megoldás,aki önző és nem tudja ezt a kompromisszumot megkötni (mint én) ,az ne kezdjen elvált,gyerekes férfival.