Más is érezte már úgy, mintha egy megtűrt gyerek lenne? Hogy nem ő a favorit?

Sokan vannak ezzel így, pl. ugyanezt éreztem. Idővel viszont amikor idősebb lesz az ember (30-40 körül) akkor rájön, hogy tulj.képpen ugyanúgy szeretnek a szülők. Esetedben azért példálóznak bátyáddal, mert szeretnék, hogy ugyanúgy sikeres legyél, példaképként tolják eléd, s nem fogadják el, hogy te nem a bátyád vagy.

Ettől még előfordul esetenként hogy a szülők valóban eltérően szeretik a két, vagy több gyereket, aminek mentális okai vannak, de a legtöbb esetben szerencsére nem így van.

soook családnál van ez. Páromnál mindig lányt akartak és 2 fiú lett. A bátyja az etalon és párom a "hááát nem lány lett" fiú. Gondolhatod. Olyan szinten kislány hiányuk volt, hogy a lány rokon ruhájának varrásánál a párom volt a próbababa, amíg anyuka varrta a ruhát (úgy hogy a két gyerek mérete egyezett és hát minden szülő kívülről fújja a gyereke méreteit szóval páromra nemigen volt szükség).

Mindig a bátyus az etalon mert van diplomája, holott nem csinál semmit a szülőknél mindig párom jár át segíteni és minden hétvégét ott tölt a drága sógorom a gyerekkel és a feleséggel anyóséknál és kiszolgáltatják magukat plusz anyósékat dadusnak használják. És mégis ő "A" fiú gyermek.

ezen változtatni nem tudsz sőt ha szóvá teszed még le is tagadják... Ja apósom szóvá is tette az akkor 7 ÉVES páromnak Karácsonykor, hogy ő miért nem csinált olyan ajándékot mint a bátyja és a többi, szóval beteg család. A végső poén, hogy párom szerint ez normális:P

Én nem éreztem, habár én is sokkal rosszabbul teljesítek az életben, mint az 5 évvel idősebb nővérem, anyukám mindig is figyelt arra, hogy mindenből egyenlő részben kapjunk, én is megkapom ritkán az összehasonlítást, de nem csak azt emeli ki, hogy ő miben jobb, hanem abban is, hogy én miben vagyok jobb. Egyszerűen eltérő emberek vagyunk, én sokkal érzékenyebb, kreatívabb típusú személy vagyok, a kérdésből azt olvasom ki, hogy nálatok is ez lehet a helyzet.

Apám persze egyértelműen a nővéremet preferálja, de az ő véleménye nem számít, nárcisztikus személyek mindig azt a gyereket "szeretik" jobban, akik az ő hírnevükre jobb fényt vetnek, akikkel büszkélkedhetnek.

Sokszor lehet azt is hallani, hogy pont az idősebb testvér bánatos... Mert ahogy megszületik a kisebb, azzal van többet foglalkozva, arra kell érthető módon jobban figyelni, a nagy "már tudja magától", stb... Elég sokat regélnek, hogy a nagyokat elhanyagolják, míg a kicsit babusgatják. Ebből ált az következik, hogy a kicsi elkényeztetett lesz sok családban. Lehetséges, hogy egy ilyen szitut akartak a szüleid elkerülni azáltal, hogy nem pátyolgattak téged agyon. Aztán a dolog túlcsordult.

Valahol megszűnhetett a mélyebb kommunikáció is köztetek gondolom. És gondolom a sérelmeid hatására biztos "tűntettél" is otthon így vagy úgy, azaz még inkább feszültség lett, maiért még inkább a bátyád volt a jó...

Biztos nem könnyű. Én is bizonyos szintig megtűrtnek érzem magam, de a tesóm elég speciális helyzetben van, nem hasonlítható egy normál testvérkapcsolathoz a miénk, ezért magamról kár is írnom.

Viszont az biztos, hog y25 évesen már nem ezzel kéne foglalkoznod....Felejtsd el!