Csak apám tud segíteni a matekban, de miatta állandóan sírva alszom el, mi tévő legyek?

Van egy mondás, amit valamikor hallottam egy színész előadásában, amely (nem biztos, hogy szó szerint) valahogy így hangzott:

4 éves gyermek azt mondja: Az én apám minden tud.

10 éves gyerek azt mondja: Apa nem biztos, hogy mindent jól tud.

16 éves azt mondja: Apám semmit nem ért meg, és semmit sem tud.

20 éves azt mondja: Egy-két dologban apámnak lehet, igaza van.

30 éves azt mondja: Apám mindig tud egy jó tanácsot adni.

50 éves azt mondja: Bárcsak megkérdezhetném apámat, hogy most mit csináljak.

az utolsó előtti nem tudom mit is akart ezzel a közhellyel. Semmi észszerű indok nem magyarázza ezt a proletár viselkedést.

Hála istennek nekem sose lesz gyerekem, mert így megkimélem magam attól, hogy véletlenül se legyek ekkora féreg.

Jé, nálam is ugyanez volt a helyzet. Nem is tanulok vele matekot azóta.:D

Én különtanrhoz jártam.

#13!

"Hála istennek nekem sose lesz gyerekem, mert így megkimélem magam attól, hogy véletlenül se legyek ekkora féreg."

Amennyiben biológiai oka van annak, hogy nem lesz sose gyereked, ez esetben sajnálatom fejezem ki.

Azonban, ha ez nem így volna, akkor Te lennél a legnagyobb féreg, és meg sem érdemelnéd azt, hogy valaha gyermeked legyen!

Tök hülye voltam matekból. Ha már 4-est kaptam egy dolgozatra, az maga volt a csoda. Az én szüleim a 4 évvel idősebb bátyámat bízták meg, hogy segítsen. Ő már gimis, én még általános iskolás voltam. Mondta-magyarázta, de az egyenletek, geometria egyszerűen nem mentek. Elfogyott a türelme, én a hülyelánytól elkezdve minden voltam, csak jó nem. Detto ugyanezt éreztem. Sírni nem sírtam, de a megalázás és az önbizalom leépítése nálam is napi szinten jelen volt. Írod,hogy az életkorod nem írod le.

Annyit tudok csak tanácsolni, hogy ne vedd ennyire a szívedre (magamból kiindulva ugyanígy jártam), mert később sokkal-sokkal több és nagyobb problémák adódnak majd az életben, amivel nehezen fogsz megbirkózni. Visszagondolva már könnyű beszélni, de remélem, te még most át tudsz lépni egy matek "megnemértésén". Nem ér annyit az egész, próbálj keresni valaki mást. Tanárnak is szólhatsz, hogy egyszerűen nem érted az anyagot, mit tanácsol, mit tegyél. Pontosan tudom, mit érzel, mert sok-sok év távlatából most ezt a kérdést olvasva újra felidéződtek az emlékek. Szörnyű tud lenni gyerekként. Anyudtól kérj segítséget, mondd el neki azt, amit itt leírtál. Ha normális, segíteni fog.

A neten kérj segítséget! lehet, hogy apádtól matematika segítésget kapsz, de így agyonveri az önbecsülésedet, és abból még bajaid lesznek.

A neten kapott segítség nem jár stresszel, ráadásul félig-meddig a te eredményed is, mert kikeresed egy részét, más részét megírják, NEM PEDIG BELEÜVÖLTIK A KÉPEDBE, ÉÉRTEED? Szóval inkább a netet használd! Én is sokszor magyarázok itt matematikát.

Először is Mateking! Komolyan, egyetemen, mérnöki szakokon ebből a tudásból vizsgáztunk le Analízis tárgyakból. Fent vannak a középiskolás tananyagok is, a fizetős részének sem húzós az ára és X időre korlátlanul a tiéd, akár hányszor meg tudod nézni.

Valamint gimiben sokszor volt, hogy aki az osztályból értette az adott anyagot az elmagyarázta a többieknek. Szinte minden osztályban szokott lenni 1-2 jó matekos aki jól is magyaráz, ne félj segítséget kérni tőlük, ha nem is a barátaid. De egy-egy suli utáni délutánon vagy hétvégén csak van a barátaidnak is 1-2 órájuk segíteni neked. Amit írtál, abból úgy tűnik, meg sem kérdezted őket, hogy van-e idejük rá. Addig amíg nem kérdezed meg, nem tudhatod biztosra, hogy nincs rá idejük.

Attól, hogy "lesznek még nehéz dolgok az életedben", senkitől sem vagy köteles eltűrni, hogy így viselkedjen veled, az meg teljesen nyilvánvaló kellene, hogy legyen, hogy a szülő az, akire a gyereke a leginkább számít, tehát méginkább rosszul esik, ha földbe tipor.