Egy otthon élő fiatal hová vigye a barátját/barátnőjét, ha nem haza?

A párommal kb. fél éve vagyunk együtt, de már régebbről is ismerjük egymást. Próbálunk annyit találkozni, amennyit az időnk engedi és mivel egy városban tanulunk ezért ezt annyira nem is nehéz kivitelezni. Viszont mindketten kollégisták vagyunk két különböző koliban (vannak szobatársaink, nem is vihetünk fel csak úgy bárkit) és emiatt a legtöbbször arra kényszerülünk, hogy elmenjünk valahová és nagyon kevés alkalom adódik arra, hogy összebújjunk, együtt legyünk vagy csak szimplán nyugiban pihenjünk otthon. Már nem kisgyerekek egyikünk sem, hús-vér emberek vagyunk, szeretjük egymást, szóval nyilván ennek megfelelően vannak vágyaink is. Mindketten otthon lakunk még és rendszeresen haza is szoktunk menni, ha megtehetjük és felvetődött, hogy ezen alkalmakat akár egyszer-egyszer tölthetnénk együtt is. Én beszéltem a szüleimmel (nálunk több hely van, kevesebben vannak otthon, közelebb lakunk), de ők nemet mondtak. Nem is értik, hogy én ezt hogyan gondoltam, hová, minek, nekik nem kell ide senki, mit képzelek, mi ez a hülyeség, ez nem szokás, a testvérem sem hozza ide az övét, mit kezdjenek vele stb., stb.... Én ezen nagyon meglepődtem, mert nem erre számítottam és igazából néhány felvetésüket nem is értem (pl. a testvérem nyilván nem hozza hozzánk, mert majdnem 20 évvel idősebb nálam, saját háza van, külön él...). Szerintem semmi olyat nem mondtam, amin ki kellene akadni vagy ami egy ördögtől elrugaszkodott dolog lenne... Valamint úgy eleve, akkor mégis hová vinném, ha nem haza?