Egy otthon élő fiatal hová vigye a barátját/barátnőjét, ha nem haza?
Szerintem 30-as nagyon jól leírta:
" Neked mindkét szülőd szeretheti a békés magányt. Nekik ez a pihenés. Más szülők meg képesek lennének minden hétvégén banzájt tartani a házukban."
Na ez a lényeg.
Ahogy a fiatal-felnőttek sem egyformák, (ott is van bulizós, meg visszahúzódó, befelé forduló), úgy mi, 50-es szülők sem vagyunk egyformák (illene tiszteletben tartani).
"Én meg úgy néz ki azt magyarázom hiába, hogy semmi sem zavarná az ő békés magányukat... "
Kérdező, ezt CSAK ŐK tudják, és nem Te.
Másrészt azt írod, hogy ha hazajön, bemegy a szobájába, és azt csinál (de az egész házban is), amit akar. Ez sem igaz. Ma reggel kijöttem egy hálóingbe a konyhába, megfőzni a gyógyteámat, de addig már leültem a géphez. Na most, nem szeretnék a saját nappalimban összefutni a lányom barátjával, egy szál neglizsében (a konyhában sem). De ugyebár azért nem kell(ene) reggel 7-kor felöltöznöm vasárnap, hogy ki tudjak óvatoskodni egy teát megfőzni.
Ha nem érted, felesleges magyarázni. Kívánom, hogy Te majd jobban viseld ezt 30 év múlva, ha a te lányod lesz 20 éves.
(Másrészt elég sok ellentmondás van az írásodban. Az elején még az volt, hogy szinte otthon sincsenek a szüleid egész hétvégén, mindenki megy a dolgára. Most meg már kiderül, hogy állandósult átjáróház a házatok a szomszédok/rokonok/barátok által.)
Én még annyit tennék hozzá, hogy nem szokott ez a dolog havi egyszeri, vagy három hetenként egyszeri hétvégénél megállni. Tapasztalat, hugom is így kezdte. Aztán amikor becsempészte a barátját a szülői házba, akkor meg már MINDEN hétvégén jött(ek). Tehát pénteken délután 3-kor már nálunk voltak, és vasárnap este mentek el. Ez ment 5 évig (akkor szakítottak).
Amúgy tényleg kaptál jó tanácsokat itt. Lányom egyik csoporttársnője pl. úgy csinálja, hogy ő is koleszos volt, a barátja is koleszos volt (más-más koleszban). Összefogtak egy másik ilyen párocskával, és béreltek egy kétszobás lakást, négyen fizetik. Mindkét párnak jut egy-egy szoba, közös konyha, közös fürdő. Még mindig jobb, és felnőttebb, mint a kolesz. Ők már így élnek, így járnak egyetemre két éve.
Nem sokat vannak otthon a szüleim, de attól még nagyon sokszor jönnek hozzánk vendégek, ezen nem tudom, hogy mit nem lehet érteni. Egy wc, egy fürdőszoba szerintem egyáltalán nem vészes négy emberre, pláne egy hónapban egy hétvégén... Eredetileg még többen laktunk ebben a házban, érdekes akkor nem zavart ám senkit. Teljesen más is a napirendünk, nem valószínű, hogy majd sorban állunk azért, mert mindannyian pont abban a szent minutumban szeretnénk pisilni vagy fogat mosni.
Nem szeretnénk albérletbe menni. Fél éve vagyunk együtt, mindketten tanulunk és még egyikünknek sincsen rendszeres munkából származó biztos havi jövedelme. A kollégium díja nálunk nem éri el a 20ezer forintot (de a barátom például olyanban lakik, ahol még a 10ezret sem) és ezzel minden lakhatási költség fedezve is van, szóval ez egy nagyon jutányos ár is. A kolik sem rossz állapotúak, fel lettek újítva és normálisan be is vannak rendezve a szobák. Jó az elhelyezkedésük is. Ugyanilyen paraméterekkel biztosan nem tudnánk lakást bérelni, többen sem, nemhogy ketten. Drágák az albérletek, a legkisebbek kezdődnek 100-120ezer forinttól, plusz rezsi, közös költség minden egyéb és akkor még az kérdéses, hogy milyen az állapota és hol van, kikkel kell együtt laknod, milyen a tulaj stb. Ott sokkal több pénzért ugyanúgy alkalmazkodni kell másokhoz, adott esetben rosszabb körülmények között. Már mi is beszéltünk róla, de megállapodtunk benne, hogy biztosan nem fogunk albérletbe menni, amíg van lehetőségünk kollégiumra (és nálunk, ha a kollégiumot visszamondod, akkor onnantól kezdve már nem vesznek fel újra). Nyilván az egy megoldás lehetne, ha egyikünk helyet cserélne a két koli között, de ez nem egyszerű, pláne így az év közepén és eddig nem sikerült(nyilván kell hozzá egy másik jelentkező is, azonos nemű cserélhet azonos neművel, akkor még úgyis kellene variálni a szobákon is, bonyolult).
Párom anyukája alig várja mindig, hogy hazamenjünk. 60 főre főz olyankor, körülugrál minket. Sőt már szinte a kapcsolatunk eleje óta aztmondja, hogy a "mi szobánk" meghogy nekünk vett ezt meg azt a szobába.
Hetente 3x-4x beszélünk telefonon is.
Én is abban a városban nőttem fel, ahol ők laknak, apukám is ott lakik, nagymamáim is, de nekem nincs hova hazamennem sajnos.
Mindig náluk vagyok, másoltattak nekem kulcsot is. Legutóbb adták oda, mikor jöttünk el visszaakartam adni, hogy ne legyen nálam felesleges kulcs, de erősködtek, hogy maradjon nálam, hisz én is oda tartozom már.
Ülj le a szüleiddel beszélni, bármilyen kínos is neked vagy nekik.
Kicsit kelts bennük bűntudatot.
Pl.
Nem szeretnétek, hogy boldog legyek és építsem az életem?
Azt szeretnétek, hogy egy csomó pénzt kidobjak hotelre?
Azt szeretnétek, hogy az utcán kóbóroljunk?
Stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!