Egy otthon élő fiatal hová vigye a barátját/barátnőjét, ha nem haza?

1-es Lány vagyok.

2-es, 6-os Nem gondolnám, hogy a szüleim életvitelét bármiben is korlátozná az, hogy a barátom is ott van. Nálunk nincsen semmilyen különleges családi rendszer vagy program, és nagyon kevés időt is töltünk együtt (pl. nálunk nincsenek családi étkezések, nincsen családi tv nézés vagy társas vagy beszélgetés a nappaliban, nem szoktunk együtt elmenni sehová, tulajdonképpen mindenki a saját maga dolgával van elfoglalva és azt csinál, amit akar, valamikor egész nap nem is beszélünk a másikkal). Otthon nyilván senki nem olyan állapotban van, mint mondjuk a munkahelyén, de azért otthon sem vállalhatatlan (pl. mi nem szoktunk nekivetkőzni sem vagy pizsiben flangálni). A barátomnak is van családja, kollégista, szóval nyilván ő is tisztában van vele, hogy milyen másokkal együtt lakni. Apukám eleve szombaton is dolgozik, anyukám is gyakran elmegy valahová, szóval a nap nagy részében nincsenek is otthon. Plusz sokszor így is boldog boldogtalan megjelenik nálunk pl. rokonok, kolléga, szomszéd és érdekes ők sosem zavarnak senkit semmiben, mindennel meg lehet őket kínálni, nyugodtan maradhatnak ameddig csak szeretnének. A barátom sem idegen a szüleimnek, már többször találkoztak vele és a családjukat is ismerik (én is régebb óta ismerem, egy településen laktunk sokáig csak ők elköltöztek).

4-es Nem "kúrópajtás" (undorító ez a szó), de még nem is feltétlenül szeretnénk összeköltözni. Mindketten tanulunk, így nem is tudnánk önállóan fenntartani egy saját háztartás, annak minden költségével.

5-ös Hát azért így is elég sok pénzt elköltünk a találkozások alkalmával, mert az embernek nem mindig van kedve kint vagy csövezni az utcán, főleg hidegebb időben. Próbáljuk összeegyeztetni, amit lehet pl. tanuljunk együtt a könyvtárban vagy menjünk együtt sportolni, de így is sokszor ott kötünk ki, hogy pl. mozi, színház, étterem, kávézó, cukrászda stb. Pár alkalommal ebbe nyilván nem kell belehalni, de sokszor már sok és nem is mindig erre vágyik az ember.

7-es Igen, nálunk is ez van, hogy tényleg mint az utcára vetett hontalanok lődörgünk erre-arra. Vendégként sem nagyon tudjuk megoldani sajnos, mert mindketten olyanokkal lakunk együtt, akik tulajdonképpen ott laknak a koliban (alkalmanként haza szoktak menni és ezt kihasználjuk, de ez tényleg ritka) és mindenképpen szükség van az ő beleegyezésükre is. Ha egy koliban laknánk, akkor legalább annyiból egyszerűbb lenne, hogy ezt a beléptetős-adminisztrációs maszlagot megúsznánk és fizetni sem kellene érte, de sajnos ez nem jött össze.

8-as A barátom családjánál én érezném magam picit kellemetlenül. Neki van két testvére, akik még szintén otthon laknak (ő is eleve az ikertestvérével lakik egy szobában). Az ő családja mondjuk sokkal barátságosabbnak és nyitottabbnak tűnik, szóval szerintem alapvetően örülnek nekem és szívesen látnak, csak azért mégis most túrjuk ki a testvérét stb., azért furcsa lenne. Bár lehetséges, hogy mégis ez lesz a megoldás, ha ők még így is nyitottabbak rá.