A lányom szerint szemét vagyok. Tényleg?

Pont ugyanez fogalmazódott meg bennem, mint az utolsóban.

Lehet, hogy a lányod önző lett kicsit, mióta született egy gyereke, de te is megéred a pénzed.

"Imádom az unokámat (is), de ha így gondolja amiket mondott, akkor maximum nem látom többet egyiket sem. Szerencsére van mivel elfoglalnom magam, csak tényleg rosszul esett."

Boccs, de egy anya, aki imádja a lányát meg az unokáját az nem így vélekedik, hogy" max nem látom többet egyiket se, úgyis van mivel elfoglalnom magam".

Egy normális szerető anya, nagymama nem azért látogatja a gyerekét és az unokáját, mert éppen nincs jobb elfoglaltsága, mert unatkozik, hanem azért, mert szereti őket, és hiányoznak neki.

Az én anyám biztos, hogy akkor is jönne hozzánk, és törődne velünk, ha előtte kecskét békát összehordtunk egymásra, mert a szeretet nem szűnik meg létezni egy veszekedéstől, vagy pár csúnya szótól.

Bár lehet, hogy most csak a harag beszél belőled, de ha nem, akkor süllyedj el, és nézz mélyen magadba, hogy tényleg szereted te a lányodat valójában, vagy csak felnevelték, mert kötelességed volt, ha már megszülted.

Illetve lehet nem ártana kivenned tényleg egy szabadnapot, és elbeszélgetned kettesben a lányoddal, hogy miért is ilyen valójában. Lehet, hogy rossz a házassága? Vagy csak 2 év otthonülés után egyszerűen felnőtt beszélgetésre vágyik? Hogy megkérdezze valaki végre tőle is, hogy hogy van, hogy mit érez?

De persze könnyebb elmondani mindenféle önző dögnek, és felé se nézni többet, mint rászánni egy szabadnapot arra, hogy kiderítsd mi is folyik a gyermeked lelkében.

Tudod a pénz sajnos nem ad szeretet.

kivåncsi lennėk låny oldalåra is.

mert ,szerintem te soha nem ėrsz rå inkább dolgozol minden nap,

"Lehet", hogy már gyerekkorában sem bántál jól a lányoddal és ez felnõttként jön ki rajta."Lehet", hogy akkor is fontosabb volt a munkád,mint a lányod.

En biztos,hogy nem tudnék belenyugodni abba,hogy ilyen jellemzést kaptam a lányomtól.

Ezzel nem azt mondom,hogy azt csináld,amit a lányod mond, de a leirásaid alapján mintha el vagytok "hidegülve" egymástól.Talán az anyósától kapja meg azt,amit tõled nem kapott meg gyerekkorában és a mai éltvitelében.

Utolsó válaszolók! Olvastátok a kérdést? Kérdező elmondta, hogy betegség esetén vigyázna a gyerekre, vagy besegítene.

Egyedül van, persze, hogy kell a pénz nyugdíjas korára, ha tartani akarja a megszokott életszínvonalat. Gondoljátok, ha kevés nyugdíja lesz, majd a lánya ki fogja segíteni? Vagy úgy gondoljátok, hogy a szülőnek már nem jár a szórakozás, pihenés, esetleg egy-egy nyaralás? Le kell mindenről mondania, hogy titeket szolgálhasson? Nem élheti a saját életét, mert akkor sz.r anya, akkor már nem is szereti a gyerekét vagy az unokáját. El vagytok tévedve, de nagyon.

"Na befutottak a mamik, akik szerint körülöttük forog a világ csak mert kipottyantottak egy gyereket..."

Nem akartam hozzá szólni, de idegesít, aki ezt gondolja...

Nem vagy rossz kérdező, de szerintem a lányoddal kommunikálni kellene, meg beszélni mi is a baja, mert lehet, hogy van valami s háttérben, amiről nem tudsz.

A másik, akit idéztem. Senkinek nem kell azt gondolnia, hogy korolottunk forog a világ, igazából ezt te gondolod csak.

Itt beszélni kellene, nem rahuzni, hogy vakarja a fenekét, hisz te is tudod kérdező milyen az anyaság (nem rád írtam, hanem azokra, akik szerint vakarja). Tény és való, magának szülte, de azert a 0-24bol eljon az idő, mikor sok, és igen, nem előre megbeszélt időpontban sokall be, pl vasárnapra, mikor a nagyi raer, hanem pl kedd délelőtt, amikor a gyerek már olyan szinten viselkedik pl (nem nevelés miatt tegyük fel, hanem életkori sajátosság, érés miatt..). Két oldal van. Igen, mi vállaltuk a gyereket, de az nem azt jelenti, hogy mi nem vagyunk emberek. Míg, akik gyerektelenek és besokallnak valami miatt, ők elvonulnak, el utaznak, olvasnak... Nekünk nem megy hooooppra.