A lányom szerint szemét vagyok. Tényleg?
Sziasztok!
Hosszú a sztori, de megpróbálom röviden összefoglalni.
Az unokám 2 éves, a lányom otthon van vele. A férje dolgozik.
Én jelenleg 8 órában dolgozom hétfőtől-péntekig, de ha nem végzek bent mert annyi munka van, akkor szombatonként itthonról is dolgozom alkalmanként. Illetve van, hogy hétköznap is 1-2 napot itthon vagyok, de ugyanúgy dolgozom.
Van 1 szabadnapom a héten, amikor nyilván szívesen látom mindhármójukat, nem is 1x mondtam, hogy jöjjenek át. Sosem volt jó.
Ma megkaptam a lányomtól, hogy szaranya és szar nagymama vagyok, amiért én sosem érek rá. Tavaly elváltam. Egyedül tartom fenn magam, szeretem a munkám, jól keresek és gondolnom kell már lassan a majdani nyugdíjamra.
Ha betegek voltak felajánlottam, hogy vesze ki szabit, besegítek amit tudok (vásárlás, gyerek körüli teendők). Nem kellett, mert a másik nagyi a szomszédban lakik, nyugdíjas. Oké.
Rendszeresen eljátszotta velem, hogy napközben felhív (amikor tudta hogy otthon vagyok), hogy ideadná a gyereket, ő meg elmenne erre-arra. Nyilván nem tudtam vállalni, hiszen nekem itthon dolgoznom kell. Nem hagyhatom abba, a telefont fel kell vennem, ugyanúgy intézkednem kell.
Azt mondta neki az a segítség, ha én eldobok mindent, amikor neki kell és nem az, ha előre megbeszélt időpontban "kell" àtjönniük.
Nem tudom milyen SOS teendők vannak egy 2 éves kislány mellett, hiszen nem dolgozik, nincsenek elintéznivalói.
Én nem tudok bármikor rendelkezésre állni, ami miatt sząr ember vagyok.
Azt mondta többet nem kér meg semmire.
Kezdek elgondolkozni azon, hogy bennem van-e a hiba. Én nem ilyen gyereket neveltem, de meghülyült az utóbbi 2 évben.
Szomszédba ott a másik mama, ha sűrgős dolog van, akkor hozzá át lehet vinni a gyereket. Te meg szabaddá tudnád tenni a vasárnapjukat esetleg.
Most hogy több munkát vállalsz, mert gondolsz a jövődre, a nyugdíjas évekre szerintem teljesen korrekt. Nem 1 mamája van a gyereknek. Ha mikor időd engedi akkor vigyázol a gyerekre szerintem az is hatalmas segítség.
Mikor én meg nővérem is kicsik voltunk akkor, kb hasonló volt a helyzet. Vagy bedobtak a közelbe (másik utcában lakik) mamához, arra a pár órára míg elintézték a dolgukat, vagy ha hamarabb végeztünk az oviban mint hogy valaki haza került volna (egyik szülő műszakba járt, így sokszor napközben otthon volt olyankor velünk). Vagy ha egész napos dolguk volt, pl mentek valamerre, festettek, vagy hasonló akkor vittek a másik mamához. De hozzá igazodtak, nem mama igazodott szüleim igényeihez. Ha sűrgős volt nagyon akkor ott volt a másik mama, meg a 2 keresztszülő és valaki úgy is ráért.
Igen, ezt is megkaptam, hogy "bezzeg az anyósom". Nekem is könnyebb lenne, ha csak főzicskéznem kellene itthon és maximum leugrani a boltba, de sajnos (vagy szerencsére) nálam nem ez a helyzet.
Mindenesetre megnyugodtam akkor valamennyire, hogy nem az én hibám.
Igazából az a baj, hogy azt hiszi (ebben igaza van a lányomnak), hogy körülötte és a gyereke körül kellene forognia a világnak, mert azt hiszi, hogy most letett valamit az asztalra azzal, hogy gyereke van.
Imádom az unokámat (is), de ha így gondolja amiket mondott, akkor maximum nem látom többet egyiket sem. Szerencsére van mivel elfoglalnom magam, csak tényleg rosszul esett.
A vejem nem ennyire hülye egyébként, szerintem ő csak sodródik az árral és inkább ő az, aki próbálja megtartani a jó kapcsolatot. Több esze van, mint a lányomnak.
Szerintem is önző a lányod.
Nem vagy sz.. anya, nagymama.
Még ha nyugdíjas lennél, akkor is szemétség lenne elvárni tőled, hogy állj haptákban mindig, mikor csörren meg a telefon, hogy a gyerekre vigyázz.
Az embernek megvannak a napi programjai. Ha vészhelyzet van (pl. éjjel rosszul lett a gyerek, reggel vinni kell orvoshoz), AKKOR ÉS CSAKIS AKKOR ésszerű határokon belül elvárható, hogy a nagymama próbálja átstrukturálni a programjait, hogy tudjon segíteni. Persze nem egyetlen gyerek mellett az otthon levő anyának, hanem mondjuk egy kétgyerekes anyának, ahol a másik gyerekre vigyázni kéne otthon, míg ő orvoshoz megy a beteg gyerekkel. De ilyenkor sem várható, hogy mindent eldobjon valaki, mert segíteni kell. Ha meg még dolgozik, akkor pláne nem várható el.
Kérdező!
Helyesen látod a dolgokat. És nagyon sajnállak, mert valóban meghülyült a lányod.
Szerintem várd ki, míg visszamegy dolgozni (1 év múlva). Akkor majd egy kicsit visszaesik a realitás talajára (nagyot fog huppanni :DDD) és talán normálisabban látja ezeket a dolgokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!