Apukák, ti hogy viszonyultok a gyerekekhez?

Nem tervezett.

Tehát egy tudatlan,aki felcsinál valakit,és erről a gyerek tehet.

Na,igen,szörnyű az ilyen ember.

De nem számít,csak az,hogy szaporodjunk,sokasodjunk,legyen adófizető.

Az nem baj,hogy hogyan élnek az emberek,a családon belüli erőszak nem baj.A gyerek elhanyagolása nem baj.

A lepontozásból is látszik,hogy milyen mentális állapotban van az ország.

""a férfi a nőhöz ragaszkodik, a nő meg a gyerekhez"."

A kérdés az,hogy a nő minek ragaszkodik egy ganéjhoz,aki a saját gyerekét nem szereti.

Hát az én párom jobban ragaszkodik a gyerekekhez, mint én.

Ha veszekedünk pl és mondom, hogy akkor menj vissza anyádhoz az az első, hogy rávágja, hogy viszi a gyerekeket is.

Az első alig volt 1 éves mikor lehetősége lett volna biztos helyre menni külföldre dolgozni, de azt mondta nem bírná ki a gyerek nélkül, eltelt azóta 5 év, a lehetőség még mindig ott van, a pénz is nagyon kéne de nincs az a pénz amiért elmenne nélkülük.

Már mikor 2 napig távol voltunk az első nap sírt, mert hiányoztak neki

"Nem tervezett.

Tehát egy tudatlan,aki felcsinál valakit,és erről a gyerek tehet."

Nem #12, anyuci tehet róla, aki ilyen körülmények között megtartotta a terhességet, mert egy életképtelen embrió fontosabb volt neki a saját párjánál. Na, én az ilyen nőkre használnék hasonló jelzőket, mint amit te előadtál.

Viszont ha így tett, akkor talán vállalja ő a felelősséget a gyerekkel szemben, hogy MIATTA nincs tényleges apja.

Az ugyanis teljesen normális, hogy valakinek a kudarca eleven emléke sose (vágod? SOSE) lesz az imádata tárgya.

Normálisnak nem mondanám,de gyakorinak igen .

Ehhez sokszor a nők is adják a lovat,kisajátítják a gyereket,az apát mellőzik , vagy itt is hányszor olvastam,hogy teljesen normálism,hogy egy férfi a gyerek 5-6 éves koráig nem foglalkozik vele,hiszen "mit kezdjen egy ilyen kicsi gyerekkel" . Az én apám sem foglalkozott velem,szeretett a maga módján,és jóban is vagyunk,nem haragszom rá emiatt.

Igazából én a környezetemben kizárólag ezt tapasztalom , de hiszek az ellenpéldában . Mindenestre én ilyen életet/családi kapcsolatot semmi esetre sem akarok magamnak,így le is mondtam a gyerekvállalásról .

14

Nem vagyok,anyuci.

Gyermektelen férfi vagyok.

A véleményemet tartom.

"Nem #12, anyuci tehet róla, aki ilyen körülmények között megtartotta a terhességet, mert egy életképtelen embrió fontosabb volt neki a saját párjánál. Na, én az ilyen nőkre használnék hasonló jelzőket, mint amit te előadtál."

Akkor haragudjon anyucira apuci.

A gyerek erről akkor sem tehet.

És ha ennyire nem bírja a saját gyerekét,akkor inkább tényleg ne is legyen a gyerek környezetében,éreztetve vele minden nap,hogy nem szereti őt.

De az ilyen apucik,úgy látszik még egy ilyen után is ragaszkodnak anyucihoz,mert azért nem hagyják ott az ilyen nőt.

Egyébként a védekezés 2 fél dolga.

Ha védekezik,két ember,és ennek ellenére besikerül a gyerek,azok jó eséllyel vannak annyira értelmesek,hogy ha már így alakult,nem így viselkednek a gyerekkel.

Ha valaki ennyire irtózik a szülőség gondolatától,akkor pedig jobb,ha elkötteti magát,mert az a biztos.

"Nem vagyok,anyuci.

Gyermektelen férfi vagyok." - ezer bocs, akkor másképp vagy inkompetens az "Apukák, ti hogy viszonyultok a gyerekekhez?" kérdésben.