Miért szólja le az anyám a főztöm?
21 éves lány vagyok, még itthon lakok a szüleimnél.
Az anyámról tudni kell, hogy kiskoromban sose tanított semmire a tesóimmal ellentétben, ha csinált valamit a konyhában, én pedig a közelében voltam, egyből ordított, hogy menjek onnan, mert útban vagyok, meg rám csap az olaj, ha épp olyasmit csinált, stb. Amikor kicsit nagyobb lettem (kb. 12-13 éves) és már nem voltam annyira ön-és közveszélyes, mint kicsiként, akkor se tanított még alap konyhai dolgokra sem, vagy ha engedte is, hogy pl. kavarjak valamit vagy ilyesmi, fél perc se telt bele és rögtön üvölteni kezdett, majd kizavart a konyhából. Szerintem direkt várta, hogy mibe köthet végre bele, mert volt, hogy arra hivatkozva zavart el, hogy nem abba az irányba kavartam a sütitésztát, amerre ő kavarta, amikor megmutatta, ezért szerinte elrontottam, amit addig csinált...
Amikor 17-18 évesen először kezdtem kísérletezgetni a konyhában, mindig a nővérem segített benne. Ha nem tudtam eldönteni, valami rendesen át van-e sülve vagy mondjuk elég meleg-e az olaj és belerakhatom a húst sülni, az anyámtól nem lehetett megkérdezni, mert egyből magából kikelve ordibálni kezdte, hogy ha ilyen nagy lány vagyok, hogy itt főzőcskézek, miért nem néztem utána mindennek, vagy néha nemes egyszerűséggel annyit mondott, hogy "minden le van írva a receptben!!!". És ez még csak a jobbik eset, olyan is volt, hogy bevállaltam, hogy sütök egy sütit az iskolába egy partira és valamit kérdezni mertem anyámtól azzal kapcsolatban, ezért elkezdett ordibálni, majd elzavart és megcsinálta helyettem, utána hetekig mindenkinek azt mesélte, hogy bevállaltam, hogy viszek valami süteményt az iskolába és vele süttettem meg :D
Szóval emiatt csak a nővéremre támaszkodhattam, mert ő legalább ordibálás meg veszekedés nélkül elmagyarázta/megmutatta a dolgokat.
És a lényeg, hogy már vannak egyszerűbb receptek, amiket többször is csináltam és hát meg tudom őket finomra csinálni, viszont valahányszor sütök valami sütit vagy húst vagy ilyesmi, az anyám anélkül, hogy megkóstolná, annyit mond, hogy már a szaga is rossz, vagy a tökéletesre sült sütiről állítja, hogy "látszik, hogy nincs is rendesen megsütve". Amikor mondjuk apával megkóstoltatom a kajámat és ő is mondja, hogy finom lett, olyankor anyám láthatóan ideges lesz és még bunkóbb dolgokat mond, pl. közli, hogy "ezért a szarért kár volt elpazarolni az alapanyagokat". Egyébként ezzel csak annyi a baj, hogy ő ha süt egy tepsi süteményt, ami mondjuk a kelleténél picit édesebb lesz, képes az egészet kidobni a kukába, míg ha nekem nem sikerül valami épp tökéletesre, akkor is megeszem, mert sajnálom kidobni, ha már egyszer ki lett fizetve az alapanyag..
Miért szúrhatja ennyire a szemét, ha én csinálok valamit a konyhában?
válasza:Az alapvető baj az, hogy túl nyuszi vagy.
Javaslom nézz Mucsi Zoltán videókat a YouTube-on, hogy hogyan kell ilyen helyzetben viselkedni.
Legközelebb ha anyád elkezd sápítózni, szépen odalépsz hozzá, megragadod a tarkóját és belenyomod a fejét a tojáshabba, és közben azt ordítod, hogy na most mondd, hogy nem elég édes, te barom!
Köszönöm a válaszokat! Egyébként az lehet, velem van valami baja és szerintem sejtem is, micsoda.
Már elég fiatal korom óta gyanítom, hogy nem várt gyerek voltam, egyrészt abból, hogy már 40-en felül voltak, amikor megszülettem. A legfiatalabb testvérem is 12 évvel idősebb nálam, a másik tesóm nála 8 évvel idősebb, szóval nekem már alapból az fura, hogy ennyi év kihagyással hirtelen, 40-en felül eszükbe jutott, hogy akarnak még egy gyereket...Másrészt ők építtették a házunkat, ahol 3 hálószoba van és én az építkezés után nem sokkal születtem meg. Szóval szerintem alapból úgy tervezték, a 3 közül az egyik lesz az ő hálószobájuk, a másik 2 a tesóméké, csak aztán bekerültem én a képbe és gondolom mire észrevették, már késő volt abortuszra menni.
Régebben apától kérdeztem is, hogy én csak besikerült gyerek voltam-e és persze mindig azt válaszolta, hogy dehogyis, hogy gondolhatok ilyet. De egyébként szerintem csak nem akar megbántani.
Illetve már lehet, csak én gondolom túl az egészet, de az is eszembe jutott már, hogy lehet, nem is apám gyereke vagyok, ugyanis rengeteg ember mondta már, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem hasonlít senkire se a családból. Még bioszból is vettük anno, hogy a gyerekek általában valamelyik nagyszülőjükre hasonlítanak a legjobban és tesómékra ez ténylg igaz, egyikük szinte detto ugyanaz, mint apukám édesanyja, a nővérem meg egy az egyben úgy néz ki, mint az anyai nagyapánk parókával. Én viszont kicsit se hasonlítok egyikükre sem.
válasza:Egyértelműen veled van baja. Nem tervezett gyerek vagy, lány vagy fiú helyett, stb. Le kell ülnöd vele beszélgetni, mi a baja, különben minden normális kapcsolat esélye elveszik. A többi (a főzés stb.) csak tünet.
Kíváncsian várom a választ.
válasza: válasza:#12:
1. Ez ennél bonyolultabb. Nálunk is volt olyan, aki senkire sem hasonlított, de kiköpött az egyik dédapja.
2. Bocs, akkor ezzel eldőlt. Besikeredett gyerek vagy, csak apád örül neked. Apám szerint öcsém mindig úgy érezte, hogy ő csak pótlék a meghalt öcsém után. Ebből annyi igaz, hogy a "gyereket, de most azonnal" jegyében fogant.
Illene anyáddal átéreztetni a helyzetet. Ne kínozd, de nem baj, ha a sok keserűséged után most ő sír egy kicsit.
Ezt a nem lehetett abortuszt nem értem. Ciklus plusz 2 hét eltelik, akkor nemkívánt terhesség van vagy nagyobb baj.
válasza: válasza: válasza:Kérdező nekem is az volt az első gondolatom, hogy nem kívánt gyerek vagy. Sajnálom.
Én a helyedben biztos beszólnék anyámnak.
válasza:Köszönöm a válaszokat, ma amúgy megkérdeztem anyámat is, hogy tervezett gyerek voltam-e, mire azt mondta, hogy hogy lehet ilyet kérdezni, persze, hogy az voltam. Erre megkérdeztem, hogy de akkor miért csak 3 hálószobánk van, nem 4? Mire irritáltan csak annyit válaszolt, hogy "..hát mert még az előtt megépült a ház, hogy megszülettél volna??".
Ezután inkább nem akartam tovább idegesíteni ezzel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!