Anyaként meg tudnád valaha bocsátani a fiadnak, hogy megerőszakolt egy nőt?

Igaz hogy nem vagyok nő, de ez apaként nálam azonnali kitagadást jelentene. Nincs az a helyzet, amiben egy férfi ilyet tehet egy nővel. Mondjuk az ilyen nem is férfi, szóval...

Továbbá jó eséllyel évekig gondolkodnék azon, hogy hol ronthattam el a nevelését.

Erről most egy film jutott eszembe. Nem emlékszem már a címére. A lényeg, hogy egy 8 éves kislányt erőszakolt meg egy fiú. Az anyja felbérelte az ország legjobb ügyvédjét, aki úgy forgatta a szót, hogy felmentették a tettest. Erre a kislány anyja dühében lelőtte az elkövetőt ott a tárgyaláson. Az ügyvéd ezután elvállalta a kislány édesanyjának az ügyét. Több tárgyalás is volt. Végül a fiú anyja bevallotta, hogy a fia volt az elkövető és máskor is követett már el nemi erőszakot. Így a nő felfüggesztett börtönt kapott.

A Zsákutca című film szintén egy olyan történet, hogy egy fiú megerőszakolt egy nőt, de nem hittek neki. Végül saját a húga vallott rá, hogy őt is megerőszakolta.

Aki egyszer megerőszakol valakit, az többször is tehet ilyet. Ez ugyanúgy nem megbocsájtható, mint egy szülőnek a gyerek részéről, ha elhagyta.

Attól még, hogy a gyerekem, nem jelenti azt, hogy muszáj megbocsátanom neki mindent. Egyszerűen van, amit nem lehet megbocsátani és ez például egy olyan dolog, amit nem lehet. Ez van.

Nem nő vagyok egyébként.

37es, az anyja kattant volt.

Az egy dolog, hogy szereted a gyereked, az meg egy másik, hogy milyen az erkölcsöd..

Én nem mentetném fel a gyerekem bíróságon, bármennyire is szeretem, ülje csak le(kivéve, ha halálbüntetés járna érte) ha pedig nem tudna változni, másodszor is megtörténne, akkor keresnék egy helyet a börtön után, ahol a társadalomtól, legalábbis nőktől elzárva, felügyelet alatt élhet. Kolostor, távoli farm, valami egyéb dolog.

Nem azért, mert én is bűnös vagyok, szocfóbiám van, jól is nézne ki, ha hozzá mernék nyúlni idegenekhez, hanem azért, mert a gyerekem.

Egy rész belőlem, az impulzivitást az én ágamról hozta, ha emiatt bajba kerül, azért van, mert én akartam, hogy megszülessen, nem tudtam gyógymódot találni a problémára.

Egyedül az az érv marhaság, hogy micsoda nemes szervet gyalázott meg... Ez egy áldozatnak sem jut eszébe, nem nemesebb a lábunk köze, mint a tüdőnk, arcunk.. Szerintem törvényileg sem esik egyik testrész sértése a többi fölé.

Kiszolgáltatottság, félelem, hogy mi lesz utána, és utána a szexuális élet az, ami nehezebb, hogy ne jusson eszedbe az átélt dolog, akárhányszor hozzányúlsz, vagy a párod nyúl hozzád. Na meg a pocsék érzés, ha rémálomban visszajön és utána nedves vagy, pedig nem akartad és nem élvezted. Engem ez zavar a legjobban mindközül. Hogyha nem akartam volna, tiltakozhattam volna foggal körömmel. Én meg csak lefagytam. Kisgyerek voltam, csak ezzel mentem magam, aki felnőttként fagy le, annak ezerszer nehezebb lehet ezzel az önváddal együtt élni.