A szüleim miért tették tönkre az életem?

Mikor gimnázium elsőbe mentem akkor tűnt fel hogy a mi családunk más mint az átlag.

Eleve az hogy egyedül mentem beiratkozni a gimnáziumba, aztán hogy anyukám közölte hogy nekünk nincs pénzünk megvenni a könyveket, ezért oldjam meg a problémámat ahogy tudom.

Aztán az egyre gyakrabban kikapcsolt villany és gáz otthon.

Meg hogy soha semmire nem volt pénz. Ez miatt mások levedlett cuccait tarhálták össze. Egyszer az utcán kellett kézben elhozni egy ismerős használt bútorát mert az újat vett, és nekünk csóróknak jó lesz az.

Borzalmasan megalázó volt.

Sajnos anyukám gondolkodása az volt hogy ha ő nem kap munkát szakmájában akkor ő inkább nem dolgozik: zongora és zenetanár.

Apukám egy helyen dolgozott egész életében és mikor annak vége lett, nem ment máshová dolgozni, mert nem tudta hogy kell.

Ennek a csúcsa az volt mikor 3 évig laktunk villany és gáz nélkül amíg gimnáziumba jártam. Diákmunkából kerestem pénzt és bérletet vettem egy edzőterembe hogy le tudjak zuhanyozni meleg vízben.

De nagyon leromlottak a tanulmányaim mert annyira nyomasztott ez az állandó nélkülözés és éhezés. Szinte minden 2-es lett érettségin.

Sosem tudok megbocsátani nekik. Így hogy lehet gyerekeket nevelni? Ráadásul 6-an voltunk testvérek. A legkisebb 6 éves volt.