Mennyire gyakori, hogy egy szülő megszakítja a kapcsolatot a gyermekével?

* várandósság alatt

:) Vicces lett így.:))

Valószínűleg nem ritka. Nálunk a rokoni körben 2 ilyen család is van, mindkettőben az anya dobta el a gyerekét még egész kicsi korában. Az a híres anyai érzés valahogy nem alakult ki bennük..

Igaz, ez nem teljesen az a szitu, mint amit a kérdésben felteszel, de bizonyos szempontból még annál is rosszabb szerintem.

Elég gyakori. Mondjuk az én szüleim valamennyire tartják velem a kapcsolatot, de szerintem nem normális hogy ha én nem keresném őket akkor 3-4 hónaponta beszélnénk egyszer telefonon. Mindez azért mert (apám részéről nem tudom, ő csak elhagyott) nem vagyok olyan vallású mint anyám és egy olyan emberrel költöztem össze aki szerintük nem nekem való.

Szerintem is ahhoz van köze amit az egyik válaszoló írt, hogy a gyerekükre nem tekintenek önálló emberként. Úgy képzelem el, mintha születésem előtt lett volna egy forgatókönyv a fejükben, hogy milyen nemem lesz, mennyire fogom szeretni őket, mit fogok dolgozni, hány évesen szülök unokát stb. Minden ami ettől eltér csak csalódást okoz nekik és nem is adják meg az esélyt arra, hogy megismerjenek és szeressenek.

Nagyapám 6 évesen hagyta ott apámat nagyanyámmal, mert új életet kezdett egy másik nővel. Soha nem érdekelte igazán mi van apámmal, inkább apám próbálta keresni. Engem egyszer látott mikor elvittek szüleim dédimhez és ő is ott volt. Húgomat soha nem látta. A második házasságából van egy gyereke, vele tartja a kapcsolatot, ahogy a nagybátyámmal mi is.

Tehát nem is annyira kitagadta, csak simán magasról tett apám fejére. Egy idő után apám se kereste, mert féloldalúan nem lehet egy kapcsolatot fent tartani.

Apám cigány ember. A szülei annak idején egy cigánylányt szántak neki, de apám hazavitte a kékszemű, fehérbőrű anyámat. Apámat elkergették a családból. Na, én emiatt nem ismertem soha a nagyszüleimet.

30N

Az én apám megszakította velem és testvéremmel a kapcsolatot, mikor kB 10 éves voltam. Lett új nő, a kölykök meg gondolom útban voltak. Azután lett számtalan új nő, de mi továbbra sem voltunk érdekesek. Pénzt követelhet a bíróság, de látogatást nem. :) így ő ezzel nem is foglalkozott.

Tettem pár próbálkozást, hátha szóba áll velem később, de le se sz.r. Pedig diplomás, sikeres, normális ember vagyok, semmi probléma nincs velem, szóval nem egy utolsó bunkó tróger vagyok, aki a család szégyene vagy ilyesmi. És Budapestiek vagyunk, nem vidéki elmaradott térség vagy ilyesmi.

Én se értettem meg soha, hogy miért ilyen.