Hogy lehet boldog felnőtté válni hiánymotivált szülők mellett?

25 voltam. Én először külföldön lelkileg összeszedtem magam,közbe dolgoztam szobalanykent, tanultam szabadidőmben a nyelvet, elmentem úszni meg nagy sétákra egyedül, hogy elgondolkodjak mindenen aztan pedig eldöntöttem, hogy visszaülök az iskolapadba. Hidd el, senki sem hitt nekem, hogy én elvégzem az egyetemeket külföldön (mindkettőt egyszerre kezdtem). Azt hittek, hülye vagyok hozzá. Meg azzal jöttek még itthon, hogy hát ha elkezdesz dolgozni biztos nem fogsz visszamenni a suliba, mert ráharapsz a pénzre. Hát nem volt igazuk. Én mindent magamban döntöttem el: azt, hogy felépülök a depresszióból, azt hogy bizonyitok magamnak és azt, hogy kapja be mindenki, aki ezt nem így gondolja :D neked is el kéne döntened a fejedben, hogy mit akarsz, igy mi hogy lenne jó l, mert ha így hagysz mindent és nem változtatsz, akkor semmi nem fog változni. Menj ki a világba és nézz ott szét. Hidd el, megváltozna az értékrended és az egész rálátásod a világra.

* Hogy mi hogy lenne jó*