Ilyen esetben te fizetnél majd szülőtartást?

Egyébként, ha ez nálam valaha felmerülne, az én szüleim ezerszer rosszabbak a tieidnél, de mégse nyomtak ki prostinak a sarokra bedrogozva, egyből benyújtanám a kb 2,5 millás keresetet, amit terápiára költöttem az ő hibájukból, megspékelve egy rakás érzelmi kárral, ami miatt évek teltek el haszontalanul, kereset nélkül, depresszióval, szorongással, nulla emberi kapcsolattal az életemből.

Szerintem nem fog előfordulni egyébként, mert tudják, hogy nem érdemlik.

Neked álom gyerekkorod volt a mienkhez képest.

Mi csak azért lettünk (3-an),mert nem védekeztek, s az ösztönök. 10 éves koromban elváltak. Amíg a bíróság nem ítélte meg a gyerektartást a faterom egy fillért nem adott. Én mentem a munkahelyéhez, hogy éhezünk, legalább a három kis gyerekének adjon egy százas. (1980-at írtunk).

A muterom engem 18 a nagyobb húgomat elküldött a háztól, hogy ő már besokalt. Mentünk munkásszállóra.

Még élnek. Ha előttem feküdnének haldokolva, s rajtam múlna, hogy élnek e tovább, átlépném őket.

Muterom is panaszkodik, hogy a gyerekei nem látogatják. 1988 óta kB 4-5 alkalommal találkoztunk. S nem bánom. Fateromon is látszik, hogy egy pár éve kapcsolt... De előttem van az mikor szó szerint éhezünk, s 10 évesen legalább kenyérre valót kértem magunknak. Kinevezett, s ment a csajához.

Ha bármelyik szülőtartást mer kérni, a bíróságon fogom őket kinevetni, s szemen köpni.

azért 1980ban más volt nagyon, a szüleim meséltek a 70-80as évekről, mikor a gyerek törpefelnőtt volt, kolonc, munkáért eltartott..

Akkor, a rendszerváltás előtt jóval, általános volt a csóróság, a családon belüli erőszak és azt hiszem a ridegen nevelésnek is volt egy neve, csak nem ugrik be..

Ott a szüleid utolsó átlagosan kegyetlenek voltak, legalábbis azok alapján, amiket én hallottam(szüleimet szíjjal verték, ők nevelték a kisebb tesókat, könyvre sem futotta, ruhára sem, pedig középosztály voltak, a gyerekek felügyelet nélkül voltak egész nap, korán sok házimunkát végeztek a lányok..)

Szóval az általános felfogáshoz kell szerintem mérni a szülőket, ha mindenki veri a gyerekét, mert az dívik és az számít szakszerű módszernek, meg a gyerekek minimumontartása, akkor nem kegyetlenek voltak, csak átlagosak a szülők..

Házasságon kívüli gyereknek meg akkoriban ennyi sem járt.

Szóval szerintem ott nem a szüleid tehettek róla, hanem rossz korba születtél, mintha egy 60 eves fekete ember panaszkodna, hogy a szülei elhanyagolták és kiszolgáltatták másoknak, pedig akkoriban még rabszolgaság volt, nem tehettek róla, ahog a rendszerváltás előtti szülők sem..manapság meg 15 évvel később egész más a helyzet, mikor az emberek már tudták, hogy gyereket ütni bűn, de mégis csinálták.. az egész más olyankor, mint mikor a közvèlekedés a nyakleves mellett van és helyes nevelési elvnek tartja..

Az én apám le se sz.rt minket a válás után. Addig csökkentette bíróságon a gyerektartást, hogy még egy buszbérletre sem volt elég. Aztán sok-sok év múlva lerokkant. Beperelt minket, hogy az ő nyugdíja nem elég egy normális idősekotthonára. Pont nem érdekelt. A tárgyalásra elintéztem, hogy az ország másik végében felvegyék egy szociális otthonba. Ő nem fogadta el ezt a megoldást. A bíró úgy döntött, hogy én mindent megtettem. Mivel apám nem teljesítette a szülői kötelezettségét, ezért nem jár neki semmi.

A szülőtartás sokan úgy állítják be, hogy ez mindenkit érint, pedig nem így van.

8-as

Szerintem egy szülőnek nagyon meg kell dolgozni azért, hogy a gyereke ne akarjon neki segíteni.

#18, egy link szülőnek, egy lelépőnek szerintem sokkal simábban meg lehet bocsájtani, mint egy olyannak, amelyik "csak jót akarva" rád akarja erőszakolni a saját gondolkodását és értékrendjét... az utóbbinak nincs irgalom - azt gondolom.

Mert hogy a link csak nem tesz érted, de az utóbbi az ellened tesz.

#19

Érdekes és jó gondolat, de nem értek egyet... aki lexar - mint pl. az én anyám -, az lexar, készpont. Aki viszont “”csak jót akarva" rád akarja erőszakolni a saját gondolkodását és értékrendjét...”, az legalább törődik veled... nyilvánvalóan qrva xarul csinálja, ugyanúgy nem érett meg a gyereknevelésre, mint pl. az én anyám, de az ilyen legalább - a saját elbhaxott értékrendje szerint - jó szülő akar lenni, és törődik a gyerekével...