Hogyan próbáljátok begyógyítani a szüleitek, rokonaitok által okozott, vagy sokszor akár generációkra visszamenő sebeket/traumákat?

"Én kizártam az életemből mindenkit akire nem érdemes időt pazarolnom. Egyszerűen nem gondolok rájuk."

De - főleg amikor szülőkről, rokonokról van szó, akkor - nem olyan egyszerű annyival elintézni, hogy "nem érdemes rájuk időt pazarolni"... Mert ha nem is "érdemlik meg", azért mégiscsak felelősséggel tartozik az ember értük is. De persze elsősorban saját magáért, az igaz. Ezért szerintem önvédelemből időlegesen tényleg jó lehet, ha próbál az ember nem gondolni rájuk, de azért olyan véglegesnek beállítani ezt az állapotot, mint amilyen véglegesen tőled hangzik, én nem javasolnám. Változhat még az élet nagyon sokféleképpen, nem érdemes hidakat felégetni magunk mögött, főleg, ha közeli rokonokról van szó.