Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Nem szeretem a szüleimet?

Nem szeretem a szüleimet?

Figyelt kérdés

25 éves nő vagyok, dolgozom, tanulok is mellette. Addig tökéletes a kapcsolatom a szüleimmel, míg azt csinálom, amit ők szeretnének. Ha egész napokat otthon ülök, el járok munkába, és ennyi. Pasis dolgokat sajnos nem tudok velük megbeszélni. Pár hete megismerkedtem egy férfivel. Nagyon jól kijövünk egymással. Igazán azt érzem boldog vagyok, de persze a szüleim gondoskodnak arról, hogy ez ne legyen így. Főleg apám.

Persze jöttek egyből azzal, hogy jaj milyen jó volt, mikor még kicsi voltál. Felhúztam magam, és mondtam nekik, hogy akkor nem értem mire vállaltak gyereket, ha egyszer úgy is tudták, hogy eljön az a pillanat, amikor felnövök, és nem úgy lesz majd, ahogy ők akarják.

Nagyon régóta nincs kapcsolatom, de ez alatt az idő alatt, sokszor azt éreztem, senki sincs mellettem, se barátok, se szüleim, és nagyon sokszor életkedvem sem volt.

Egyébként, lehet ez is egy fontos infó, hogy kiskorom óta, akik jártak hozzánk vendégségbe, és mi is hozzájuk, a szüleim mindenkivel összemartak. Mostanra nem is maradt senki, akivel úgy igazán jóban lennének.

Eddig ha volt is valaki, akivel ismerkedtem, mindig félve mondtam el nekik, mert úgy is tudtam, csak kötözködni fognak. Sose volt az, hogy esetleg egy kicsit örültek volna velem együtt, vagy akkor hozd el, ismerjük meg mi is. Kiskorom óta, inkább azt érzem, hogy félelemben nevelkedtem. Ha bármi problémám volt az életben, vagy kapcsolatokban, sose tudtam a szüleimhez fordulni. Kiskorom óta, nem éreztették sose azt, hogy megbízhatnék bennük. Inkább azt éreztem, hogy tartanom kell tőlük. Egyébként anyagi téren mindent megkaptam tőlük, de szerintem nem ez a lényeges. Azt érzem, ha nekem egyszer gyerekem lesz, biztos nem így fogom nevelni. Alap lesz, hogy megbízzon bennem, és ha bármi baja van, elmondja nekem.

Szerintem ez, amit ők csinálnak, ez már nem a féltés kategória. Lehet tényleg jól érzem, hogy nem szeretem őket? Vagy ők sem szeretnek? Volt valakinek ehhez hasonló kapcsolata szüleivel? És ha igen, hogyan kezeltétek? Vagy mit csináltatok?


2019. aug. 3. 09:12
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
91%
25 évesen már mondjuk eszembe nem jutott volna velük a pasi ügyeimet megbeszélni, de mindegy. Költözz el, éld a saját eletedet, úgy, ahogy neked tetszik
2019. aug. 3. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 anonim ***** válasza:
83%

Költözz el. Az megold mindent. Nem egészséges, ha a gyerek ennyi idősen még a szüleli "csecsén lóg". Igen, dolgozol, de nem vagy teljesen önálló!


És ne tegyél kijelentéseket, hogy majd a saját gyerekeddel mi lesz, mert minden szülő elcseszi a kölykeit a maga szintjén. Te se leszel tökéletes anyuka.

2019. aug. 3. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 anonim ***** válasza:
71%
Az, hogy nincsenek barátaid, nem a szüleid hibája. Szerintem túl sokat vársz tőlük. Próbálj meg elvonatkoztatni attól, hogy a szüleid, és nézd egy kicsit úgy a kapcsolatotokat mint egyenrangú felekét. Ha szeretnél velük jobb viszonyban lenni, akkor először meg kell velük ismerkedned úgy igazán. Mint felnőtt a felnőttel. Ha nézőpontot tudsz váltani, az jár egy kis távolságtartással is ugyan eleinte, de ez kell ahhoz, hogy egy másfajta kapcsolatot építs velük, amiben aztán majd meg tudod osztani a "felnőttes" tapasztalataidat, gondjaidat is velük. Amíg istápolásra vágysz, addig ez nem fog működni, mert te is és a szüleid is szerepet játszotok.
2019. aug. 3. 09:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
92%

A szülőknek is fáj, a felnőtt gyereknek is az elszakadás, de mégis meg kell lépni, ez a természetes és egészséges.


Látni néha szomorú helyzeteket: tolja a kocsiban a gyerekét az anya- aki már 30 körül jár.. De beteg, súlyosan sérült, és marad ez az állapot a szülő-gyerek viszonyban, mert a sérültség miatt a gyerek NEM TUD felnőni.


Neked jó a helyzeted, úgy oldd meg a gondjaidat, ahogy egy felnőtt értelmes, egészséges embernek kell.

2019. aug. 3. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:
79%

Olyan könnyen mondjátok ezt a költözzön el dolgot. Láttátok ti a mai albérlet árakat?


Mi ketten élünk a párommal, tisztességes fizetéssel, mégsem tudom mikor tudunk előre lépni. Nem olyan egyszerű ez.

2019. aug. 3. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 anonim ***** válasza:
78%

5 én nem mondtam, hogy költözzön el. de:

" Persze jöttek egyből azzal, hogy jaj milyen jó volt, mikor még kicsi voltál. Felhúztam magam"

- ez egy abnormális viselkedés

Lehet együtt élni, megértően viselkedni, és keresni a megoldást - nem rögtön sírni,hogy "nem szeret" stb.

Most lesz párja - ketten együtt keresik a megoldást, és meg is fogják találni. Nem kell ehhez gyakori

2019. aug. 3. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 anonim ***** válasza:
18%
A GYakori droid csak a költözést fújja ,vicc.
2019. aug. 3. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 anonim ***** válasza:
85%

Nálunk is ez van, ez az ő generációjukra jellemző nevelési mód egyébként. És már kicsi korom óta ,,nem szeretem" őket ezért. Mármint én már kicsi gyerekként is értelmes voltam, és nem kellett volna rögtön szájon vágni, ha valami csúnyát mondok, mert azt hallottam a tévében, hanem szépen elmodnani, hogy ez mit is jelent és hogy en mondjam többet. De azóta tartottam tőlük, nem volt soha olyan, hogy leültünk volna megbeszélni valamit, hanem rögtön csak parancsolgatás egész életemben.


Jobb lesz, ha elköltözöl, és én már jó szülő leszek. Vannak jó példák szülőségre, az pedig biztosan nem igaz, hogy minden szülő elcseszi a gyerekét valamilyen szinten.

2019. aug. 3. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/19 anonim ***** válasza:
91%
Itt a költözés azért lenne fontos, mert egyszerűen előbb-utóbb megfullad a kérdező ebben a miliőben. Még ha jó szándékúak is a szülei, de alapvetően ez egy nem normális élethelyzet. És nem azért, mert otthon lakik, hanem a rátelepedős kapcsolat miatt, ami a szülőkkel van. Tehát ő éljen úgy, ahogy a szülőknek jó, éljen úgy, ahogy a szülőknek kényelmes, a lehető legkevesebb gond legyen vele, üljön otthon szabadidejében, amúgy meg járjon el a munkahelyére. Az a baj, ha most nem lép ki a kérdező, 5 év múlva már ez lesz neki a természetes, mert torzulni fog a személyisége valamennyire. (Amúgy meg nem a bp-i/megyeszékhelyi albérlet árak mindenhol a mérvadók.)
2019. aug. 3. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 anonim ***** válasza:
92%
Hát nem tudom, szerintem minden értelmes, 20 feletti felnőtt ember vágyik az önálló életre, aminek alapja, hogy a szüleitől külön él.
2019. aug. 3. 11:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!