Hiába igyekszem, úgy érzem sose leszek elég jó?

Nem igazán értelek, nem tudod mikor van a rokonaid születésnapja?

Amúgy meg egyértelmű higy ők közelebb állnak egymáshoz

Telefon felemel: Csókolom Katineni, szombaton megyünk, a Pistikének megünnepelték már a születésnapját vagy meg ezután lesz? Csak mert vinnénk neki az ajandekot.

Szülinapot azért nem hónapokkal az időpont előtt agyag után tartanak....

"ez már hosszú idő óta bánt... Mi legyen hogy ne legyen ebből hosszútávon konfliktus?"

Máris van hosszú távú konfliktus...

"A férjemnek emlitettem... De egyébként látja..."

Ne csak megemlítsd, hanem beszéljétek át. Ne csak hidd, hogy látja, hanem tedd teljesen egyértelművé, magyarázd el neki, és ne csak azt, hogy bánt, hanem azt is, hogy mennyire és miért, és kérd a segítségét.

"de nem akarom megbántani... "

Ha így állsz hozzá, azzal csak a szőnyeg alá sepred a problémát, amitől csak egyre nagyobb lesz. Minél később vállalod fel a konfliktust, annál mélyebb lesz.

Én se érzem magam családtagnak a férjem családjánál, és ezért is viselkedek náluk vendégként. Ha ott vagyunk kedvesek és készségesek velem, de ha nem akkor tojnak ránk, pedig mi is babát várunk, ráadásul az első unokájuk lesz.

Kicsit furcsa a helyzet nekem is, pedig csendesebb fajta vagyok, de örülnék ha közvetlenebb lenne a kapcsolatunk. Még reménykedek hogy a gyerek érkezése hátha segít, de nem sok esélyt látok rá.

Mi már elengetük ezt a dolgot, a párommal néha beszéltünk róla, de elfogadjuk hogy ez van.