Nektek milyen a kapcsolatotok a keresztszüleitekkel?

Nagybátyjám és a felesége a keresztszülőm, de hiába rokon, egyáltalán nem állunk közeli viszonyban, 3 éve nem is láttam őket, hiába rokon. Sajnos nem keres sem engem, sem a testvérét. Egy ideig egyoldalúan ment a dolog, de ha ő nem keres, mi minek? A keresztanyám egy igazi hárpia, aki elérte, hogy a férje teljesen elforduljon a családjától, úgyhogy erről ennyit. Viszont a párom nagyon jó viszonyban van a keresztszüleivel, ők nagyon szeretnivalóak (szintén rokon).

Nekem is lett azóta keresztgyerekem, baráti viszonyból, és őszintén én is tartok ettől az eltávolodástól. Lehet, mire iskolás lesz, azt se tudja, ki a keresztszülője, mert köztünk megromlik a dolog. Nem szeretém ezt, de kettőn áll. Majd meglátjuk.

Anyám öccse és a felesége a keresztszüleim. Németországban laknak, ritkán járnak haza 5 évig, mióta a mama meghalt felém se szagoltak. Idén viszont karácsony után eljottek hozzánk, van két kisgyerekem, őket eddig nem is látták.

Úgyhogy nem túl szoros a kapcsolat.

Nekem is anyam/apam baratja volt keresztanyam. Evente egyszer-ketszer talalkozunk, karacsonykor es szulinapon. Vagy ha van valami nagyobb esemeny, pl ballagas.

En keresztanyamat nagyon birom. Nagydumas asszony, nagyon szeret minket.:D Persze nem olyan szoros a viszonyunk egyikojukkel sem, de barmikor ugrunk ha segitseg kell a masiknak.

Nekem nincsenek keresztszüleim. De a másik oldalt ismerem, mert keresztszülő vagyok. Barátnőm 3 éves kisfia a keresztgyerekem. Barátnőmmel kamaszkorunk óta ismerjük egymást. 40 km-re lakunk egymástól, de 2-3 havonta szoktam menni látogatni. Még pici ahhoz, hogy komolyabb kötődés kialakult volna.

De fontosnak tartom, hogy rendszeres legyen a kapcsolat. Ők is, meg én is keresztények vagyunk, nálunk ez egy nagyon megtisztelő "tisztség", ha valakit keresztszülőnek kérnek fel. Meg felelősség is.